|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- A népszavazásról - 5. folyt.
|
Akik még visszaemlékeznek, nagyon jól tudják, hogy az Országgyűlés ülésszaka előtt másfél héttel, az MSZMP kongresszusán dörgő taps fogadta Nyers Rezső bejelentését, hogy az MSZMP-nek igenis ott kell maradnia a munkahelyeken, hiszen ez az emberi jogoknak az elemi feltétele, hogy a pártok a munkahelyeken ott legyenek, beleszólhassanak a munkahelyi fizetésekbe, és az előremenetelbe. Ehhez képest egyértelműen a népszavazási kezdeményezésnek tulajdoníthatóan az Országgyyűlés ezzel szöges ellentétben döntött. Különösen megdöbbentő volt, hogy az MSZMP - MSZP - kongresszusának határozatát senki sem képviselte az Országgyűlés ülésén. Az MSZP vezető politikusai hallgattak. Pedig ezt a határozatot nem évekkel ezelőtt hozták, hanem másfél héttel a kongresszus előtt. Tehát úgy hiszem, hogy egy ilyen kérdésben, amely előre vitatott, hogy ne legyen továbbra is vitatható, népszavazási legitimációra van szükség. Arra, hogy a nép fellebbezhetetlenül úgy döntsön, hogy a munkahelyeken nem működhetnek pártszervezetek. Ha ez megtörténik, akkor senkinek az eszébe nem fog jutni, hogy esetleg mégiscsak maradjanak ott a még effektíve a a munkahelyeken lévő MSZP-szervezetek. - Ugyanez áll a munkásőrségre - hogy én vegyem át a szót - , tulajdonképpen ugyanezt lehet mondani. A munkásőrség az utolsó pillanatig más megoldás tárgya lett volna, hogy ilyen bonyolultan fejezzem ki magam. Tényleg ezt a sajtóban is lehetett követni, hogy az utolsó hétfőn, az Országgyűlés döntése előtti hétfőn döntötték el azt, hogy jogutód nélkül számolják fel a munkásőrséget. Ez is a népszavazási követelés közvetlen következménye volt, hiszen eredetileg decemberben akartak dönteni egy minisztertanácsi határozattal, ami sokkal alacsonyabb szintű jogszabály lenne. Tehát ugyanez áll a munkásőrségre, amit Péter az imént elmondott, a pártvagyonról pedig esett már szó. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|