 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Európai Közösségek - NDK (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Az Európai Közösségek bizottsága szombaton brüsszeli források szerint ,,kötetlen,, eszmecserét folytatott az NDK-beli fejleményekről, s ezen egyöntetűen az a vélemény jutott kifejezésre, hogy közeledésre, a kötelékek erősítésére van szükség a közösség és a jövendőbeli, ,,megreformált,, NDK között - anélkül azonban, hogy ez az NDK közösségi tagságáig elvezetne.
A megbeszélésről, amelyen a bizottság mind a 17 tagja részt
vett, Jacques Delors elnök álláspontjának megfelelően semmiféle
hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A belga hírügynökség által
publikált értesülések szerint vita folyt arról, hogy növelni kell-e
a kelet-európai országok reformjainak támogatására szánt
költségvetési keretet.
Mint ismeretes, a Miniszteri Tanács - a bizottság javaslatára -
200 millió ECU-t, mintegy 220 millió dollárt irányzott elő az
úgynevezett Phare-terv keretében Magyarország és Lengyelország
reformjainak támogatására, s az Európai Parlament ezt az összeget
300 millió ECU-re emelte. Jacques Delors, a bizottság, illetve
Roland Dumas, a Miniszteri Tanács elnöke a jövő hét második felében
Varsóba és Budapestre látogat, hogy a Phare-terv megvalósításáról, a
lengyel és magyar igényekről tárgyaljon a két ország vezetőivel,
politikai tényezőivel.
A bizottság az Európai Közösségek javaslattevő-, illetve
végrehajtó szerve, míg a döntéseket a tagállamok
külügyminisztereiből álló Miniszteri Tanács, illetve az állam- és
kormányfők csúcsértekezletei hozzák. A Miniszteri Tanács csak a
bizottság által az asztalára helyezett javaslatok alapján hozhat
döntéseket.
A júliusi párizsi hetes tőkés csúcsértekezlettől az Európai
Közösségek kapta azt a feladatot, hogy hangolja össze a magyar és
lengyel reformok támogatására vállalkozó 24 tőkés ország
erőfeszítéseit. Az NDK akkor nem számított még reformországnak.
Miután az NSZK az NDK-val való forgalmat ,,belnémet
kereskedelemnek,, minősíti, az NDK-ra ebben a forgalomban eddig sem
vonatkoztak az Európai Közösségek vámhatárai - ezért sokan nevezik a
közösség ,,tizenharmadik tagjának,,. Ez az NDK viszonylagos
gazdasági sikereinek egyik legfőbb magyarázata. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 12:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|