|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet csapatkivonások - amerikai szemmel
|
-------------------------------------------- Washington, 1989. november 11. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Amerika lenne a kelet-európai szovjet katonai jelenlét legfőbb támogatája? - e mind gyakrabban emlegetett bizar kérdésről bocsátkozik érdekes fejtegetésbe Kenneth Adelman, az Egyesült Államok Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatalának volt elnöke a Washington Times hasábjain. A kérdésre adott válasza sem kevésbé meglepő: - Ez bizony nemsokára bekövetkezhet. A bizarr elgondolás a múlt hét középen vetődött fel, amikor két magyar vezető látogatást tett Washingtonban. Az első Pozsgay Imre államminiszter a jövő évi magyarországi választások esélyes elnökjelöltje úgy nyilatkozott, hogy 2000-re minden idegen katonától mentes Európát szeretne látni. A másik, Kovács László külügyi államtitkár elmondotta nekem, hogy a szovjet csapatok magyarországi jelenléte jövőre jelentős kampány-kérdéssé válhat. Miért állomásoznak még mindig a szovjet katonák Magyarországon? - kérdezhetik a magyar jelöltek. Nincs rájuk szükségünk semmiféle idegen fenyegetéssel szemben, miután Magyarország nem határos egyetlen NATO-országgal sem. Belső fenyegetés ellen meg éppenséggel nincs szükség rájuk, hiszen azzal magunk is eltudunk bánni. Ugyanígy Lengyelország, vagy ki tudja, talán hamarosan még az NDK, sőt a Varsói Szerződés más tagállamai is kérhetik, sőt követelhetik, hogy a szovjet csapatok távozzanak területükről. És hát - ki tudja manapság - az oroszok esetleg örömmel hozzá is járulnak. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|