|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Suzuki úr rövidesen dönt (1. rész)
|
Tróm András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Még az év vége előtt dönt a Suzuki cég arról, hogy belevág-e egy autógyár építésébe Magyarországon. Ezt szombaton, Magyarországról visszatérve jelentette be tokiói sajtótájékoztatóján japán vezető kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu. Tárgyalásairól elmondta, hogy a végleges választ a magyar fél sürgeti.
,,Nehéz döntés előtt állunk,, - idézi a The Japan Times a Suzuki elnökét, aki kifejtette: ,,Nem csak rajtunk és a magyar kormányon múlik a döntés, mivel sokan érintettek annak meghozatalában,,. Azt is egyértelművé tette, hogy a kérdést kizárólag üzleti szempontból mérlegeli és kategórikusan kijelentette, hogy a beruházással a Suzukinak a célja nem az, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi reformjait támogassa, hanem hogy üzletet kössön. Ezzel összefüggésben rávilágított, hogy a döntést már korábban meg kellett volna hozniuk, még a reformok bevezetése előtt, mert a jelenlegi helyzetben az ügy politikai kérdéssé vált. A The Japan Times riportere emlékeztetett rá, hogy a Suzukinak már volt sikertelen próbálkozása Jugoszláviában, ami nagyon óvatossá tette a magánvállalatot az eltérő társadalmi rendszerű országban való együttműködés tekintetében. Az egyetlen kérdés, amire egyértelműen pozitív választ adott a Suzuki elnöke, arra vonatkozott, hogy nem okozna-e gondot a munkások képzése Magyarországon. A cég elnöke elmondta, hogy nem aggódnak, mivel erre vonatkozóan kellő tapasztalatra tettek szert, hiszen Indiában és Pakisztánban teljesen képzetlen munkásokat tudtak felkészíteni arra az időre, amire az autógyárat felépítették. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|