|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Habsburg Ottó - bécsi sajtóértekezlet (2.rész)
|
Az Európai Parlament képviselője hangoztatta, hogy a kelet-európai demokratizálásban - amelynek felbecsülhetetlen hatása lehet a földrész egységének létrehozására nézve - kezdettől fogva Magyarország tölti be nehéz körülmények között az éllovas szerepét. Emlékeztetett rá: voltaképpen az NDK-beli változások egyik elindító eseménye is magyar területen történt, amikor augusztus 19-ikén az ott rendezett úgynevezett páneurópai piknik alkalmából lezajlott az NDK-polgárok első tömeges Nyugatra menekülése. Mint kifejtette, ennek a magyar úttörő szerepnek nem szabad feledésbe merülnie, s ő személyesen is mindent meg kíván tenni azért, hogy Magyarország ne kerüljön hátrányba a nyugati segítségnyújtás során azokkal szemben, akik példáját később követték. Kérdésekre válaszolva Habsburg Ottó ismertette álláspontját azokról a magyarországi kezdeményezésekről, amelyek az ország köztársasági elnökévé való jelölését célozták. Ezen a fórumon is közölte, hogy az elgondolást visszautasította, mert nem tartaná helyesnek, hogy az elnökválasztás megelőzze a szabad országgyűlési választást, továbbá úgy véli, hogy Európa-politikusként betöltött tisztségeiben többet tud tenni Magyarországért. Hozzáfűzte: a jövőre nézve nem zárja ki teljesen egy ilyen felkérés elfogadását, már csak azért sem, mert a politikában nincs helye a ,,sohasem,, vagy az ,,örökké,, fogalmának. Szólt arról, hogy egyelőre tisztázatlan: fennáll-e magyar állampolgársága, amelyről ő sohasem mondott le és meg sem fosztották tőle. Véleménye szerint a magyar illetékesek ez ügyben eddig ellentmondásosan nyilatkoztak, vele pedig hivatalos és végleges választ még nem közöltek. Az MTI bécsi tudósítójának kérdésére dr. Habsburg megerősítette, hogy továbbra is igényt tart a magyar állampolgárságra. +++
1989. november 11., szombat 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|