|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Vannak-e határai a keletnémet reformnak?
|
A héten szuperszónikus sebességbe csaptak át az NDK-beli változások: Megnyitották a két Németországot elválasztó határt; lemondott a kormány és a kormányzó NSZEP politikai bizottsága. December közepére összehívták a párt országos konferenciáját, igaz, sokan rendkívüli kongresszut tartanának szükségesnek. Közzétették az új utazási törvény tervezetét. A parlament alkotmányjogi bizottsága azonnal elutasitotta, mert kevesellte a benne foglaltakat. Napirenden van az új választási törvény kidolgozása. A reformfolyamat ilyen viharos gyorsassága sokakban aggodalmat kelt: Lech Walesa a demokratizálás sikeréért aggódik, a csehszlovák vezetés viszont a saját sorsáért. Annyi bizonyos, hogy az alig egy hónap alatt szédületes lendületet vett fejleményeket még az NSZK-ban is elhűlve szemlélik, a keleti és a nyugati szomszédokban pedig felmerül: a következő lépés esetleg a két Németország egyesülése lesz... Helmut Kohl pontosan akkor mondta el a Bundestagban a nemzet helyzetéről szóló beszédét, amikor Kelet-Berlinben lemondott az NSZEP politikai bizottsága. A kancellár a pluralista demokrácia és a piacgazdaság bevezetésétől tette függővé, az NDK támogatását. Ha a két német állam határai szabadon átjárhatóvá válnak, az NDK-ban többpártrendszerű demokrácia és piacgazdaság alakul ki, akkor nyilvánvalóan elhalványodnak a két német államot megkülönböztető sajátosságok és legfeljebb a más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációhoz való kötödés tartja majd fenn a két Németország elkülönültség, illetve áll a német újraegyesítés útjában. Kohl az ilyen aggodalmak eloszlatására tisztázta: az NSZK tudatában van annak, hogy az újraegyesítés nem belnémet ügy, és az NSZK-nak nem áll szándékában eltávolodni a nyugati értékrend alapján szerveződő közösségtől, azaz az EGK-tól és a NATO-tól. A két Németország a szövetséges hatalmak megszállási övezeteiből jött létre, ennek megfelelően különálló államiságuk megszűnése sem történhet meg e nagyhatalmak hozzájárulása nélkül. Mindent egybevetve belátható ideig az NDK-beli átalakulást a külső feltételek egészen az újraegyesülésig lehetővé teszik, azaz kívülről korlátlanok a lehetőségek, amelyek a pluralista demokrácia és a gazdasági rendszer, a Nyugathoz fűződő még szorosabb kapcsolatok előtt nyílnak. Minden csak azon múlik, vajon a belső erők miként tudnak élni ezzel. A másik oldalról viszont kellően szilárdnak tűnnek azok a biztosítékok is, hogy a ledöntött berlini fal ne temethesse maga alá az európai erőegyensúlyt. +++ Szűcs D. Gábor MTI-PRESS
1989. november 10., péntek 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|