|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A szabadság éjszakája Berlinben (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. november 10. péntek (MTI-tud.) - Amiről huszonnyolc esztendeje csak álmodozhattak a kelet-berliniek, a péntekre virradó éjszakán kézzelfogható valóság lett számukra: csupán személyi igaolványukat felmutatva, mindennemű bürokratikus akadály nélkül mehettek át a nagyváros nyugati szektoraiba körülnézni, egy sört meginni, vagy csak bekukkantani odaát élő rokonaikhoz, ismerőseikhez.
A csütörtökön esti televizióadásban elhangzott bejelentés nyomán, miszerint azonnali hatállyal bárkinek joga van - rokonsági kapcsolat vagy sürgős családi esemény indoka nélkül is - kiutazási engedélyt kérni az NSZK-ba és Nyugat-Berlinbe, több tízezren azonnal meg akarták tapasztalni a szabadság mámorító érzését. Az első NDK-polgárok még este tíz óra tájban érkeztek a Heinrich Heine strasse-i átkelőhelyhez, ahol a határőrök a vízumot sem kérték tőlük: pecsételés nélkül, csupán futólag pillantva rá az utazók személyi igazolványára, engedték áthaladni őket a város nyugati felébe. A különleges rendelkezés azonban - mint egy határőr százados elmondta - csak az első éjszakán volt érvényben. Pénteken reggel nyolc órától kezdve már vízummal kell rendelkeznie a személyi igazolványban, illetve az útlevélben annak, aki át akar menni Nyugat-Berinbe. Az Alexanderplatzon levő nagy utazási iroda előtt, ahol rendőrségi útlevélosztály is működik, péntek reggel hatkor már több százan várták, hogy nyitáskor elsőként jussanak hozzá a vízumhoz. A minisztertanács rendelete szerint a rendőrség azonnal - ügyintézési idő, várakozás nélkül - kiadja a szükséges igazolást. Egy vízum többszöri átlépésre jogosít és hat hónapig érvényes. A hatóságok nem tesznek különbséget a személyi igazolvány és az útlevél között, a két okmány közül bármelyikbe beütik a kiutazási engedélyt Nyugat-Berlinbe. Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere az éjszaka az SFB televiziónak adott nyilatkozatában örömmel üdvözölte a fal megnyitását. Walter Momper szavai szerint a berliniek huszonnyolc éve vártak erre a napra, amely visszavonhatatlanul megnyitotta előttük a szabad utazás lehetőségét. ,,Az NSZEP többé nem visszakozhat a fal mögé,, - jelentette ki. (folyt.)
1989. november 10., péntek 09:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|