|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: menekültek - Bonn és a nagyhatalmak
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 9. csütörtök (MTI-TUD) - Helmut Kohl kancellár az NDK-ból beáramló keletnémet menekültek és az NDK belső helyzete ügyében szoros kapcsolatot tart fenn a francia és az amerikai elnökkel. Lengyelországból való hazatérése után telefonon beszélni óhajt Gorbacsov főtitkárral és Thatcher brit miniszterelnök-asszonnyal is.
Ezt csütörtök délután jelentette be Rudolf Seiters, a bonni kancellári hivatal főnöke. Közlése szerint ő maga is állandó kapcsolatban van az amerikai, a brit és a francia nagykövettel, s a szovjet nagykövetet is tájékoztatni kívánja a helyzetről. A kormány ülése utáni sajtóértekezletén azonban bejelentette, hogy Kohl jelenleg nem tartja időszerűnek, s ezért nem karolja fel azokat a nyilvánosan előterjesztett javaslatokat, hogy hívjanak össze négyhatalmi értekezletet. A kabinet ülésén drámainak ítélték meg az NDK-ban kialakult helyzetet. A történelmi folyamatnak Magyarország és Lengyelország után az NDK is részesévé vált. Seiters tényszerűen nyugtázta, hogy Egon Krenz főtitkár kilátásba helyezte szabad választások megtartását is. Ennek értékeléséhez azonban meg kell várni az idevágó KB-határozatokat. Az NSZK által megígért átfogó segítséghez világos, pontos és félreérthetetlen kötelezettségre van szükség a valóban szabad választásokat illetően. A KB és a Népi Kamara ilyen értelmű határozatai esetén Kohl hajlandó lenne gyorsan találkozni Krenzcel - mondotta. Wolfgang Scha:uble belügyminiszter a sajtóértekezleten cáfolta, hogy az NSZK-beli menekülthelyzet katasztrofális lenne, de - szavai szerint - napról napra nehezebb nemzeti feladat teljesítéséről van szó. Bejelentette: a csehszlovák határ november 3-ikán történt megnyítása óta az NDK-ból 48 177 menekült érkezett, az utóbbi 24 órában 11 018. A nagy giesseni és schöppingeni táborokon kívül 140 szükségszálláshelyen helyezték el őket. Ezekben 46 ezer, a fegyveres erőknél 25 ezer és a katasztrofavédelmi központokban 8 ezer ágyat biztosítottak a menekülteknek. Ebben az évben összesen 225 233 személy települt át az NDK-ból az NSZK-ba. Más kelet-európai országokból, közöttük a Szovjetunióból összesen 300 000 áttelepülő érkezett - jelentette be a miniszter. +++
1989. november 9., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|