|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Londont aggasztja a ,német kérdés, homloktérbe kerülése (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. november 9. csütörtök (MTI-TUD) - Brit kormánykörökben növekvő nyugtalansággal figyelik a ,,nyaktörő sebességgel,, kibontakozó kelet-németországi fejleményeket. Ezek - alig titkolt félelmeik szerint - nemcsak a varsói szövetségi rendszert destabilizálják, hanem alapjaiban kérdőjelezik meg a NATO létjogosultságát és vele együtt a szigetország külpolitikai alapállását is. Aggodalmaiknak új tápot adott Helmut Kohl kancellár szerdai beszéde, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúllyal szólt a ,német újraegyesítés, napirendre kerüléséről.
Londoni megfigyelők felhívják a figyelmet Margaret Thatcher brit kormányfő ,,sokatmondó hallgatására,, , miközben legfontosabb szövetségesei, Bush amerikai elnök, Mitterrand francia államfő és a legközvetlenebbül érintett nyugatnémet kancellár késznek mondja magát - a The Guardian kifejezésével - ,,a német újraegyesítés csalánjának,, megragadására. A ,,beszédes hallgatás,, jelének tekintik azt is, hogy a brit külügyminisztérium nyilatkozata nem tett említést Kohl kancellárnak a Németország kettéosztottságába való belenyugvás indokolhatatlanságáról mondott szavaira, ugyanakkor a legteljesebb egyetértéséről biztosította a bonni kormányfőnek azt a felhívását, hogy a keletnémetek ne hagyják el az NDK-át, hanem változtassák olyan hellyé, ahol maradni óhajtanak. Mértékadó elemzők szerint a viharos gyorsaságú kelet-európai változások felhevítették az Európai Közösségben is a London és Párizs-Bonn közti ,,törésvonal,, mentén feszülő ellentéteket. Ezek kiéleződése - amint a két hete kirobbant brit kormányválság jelezte - szakadással fenyeget a konzervatív kormánypártban is. Miközben a kelet-európai fejlemények hatására Párizs az integrációs folyamat felpörgetesét sürgeti - nem utolsó sorban az NSZK még szilárdabb nyugati ,,lehorgonyzása,, céljából, London az eddiginél is kevesebb hajlandóságot érez gazdasági szuverenitasának feloldására egy most körvonalazódó ,,negyedik Reich,, túlsúlya alá kerülő közösségben. (folyt.)
1989. november 9., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|