|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kohl Varsóban (2. rész)
|
A kancellár látogatását hosszas tárgyalások és egyezkedések előzték meg. A két kormányfő személyes megbízottai 9 tárgyalási fordulón egyeztették a programot és az elfogadásra kerülő közös nyilatkozatot, konkretizálták a Lengyelországnak szánt gazdasági segítséget, az aláírásra kerülő megállapodásokat. A néha drámai vitáktól sem mentes előkészület időszakában több alkalommal is úgy tűnt, mégsem kerül sor a kancellár látogatására idén. Némileg javított a látogatás légkörén a Bundestag legutóbbi határozata arról, hogy az NSZK megerősíti: elismeri Lengyelország nyugati határait. Az is így hatott, hogy az új lengyel vezetés számos képviselője, így a külügyminiszter is a németek belső ügyének nevezte az újraegyesítés kérdését, amennyiben az nem sérti Európa népeinek biztonságát. E kérdés jelentőségét maga a kancellár is aláhúzta a lengyel televíziónak adott interjújában, amelyben emlékeztette a lengyeleket: Franciaország, Mitterrand elnök is elismeri a németek jogát az önrendelkezésre. Bonyolítja azonban az NSZK-lengyel tárgyalásokat az NDK-ban kialakult bizonytalan helyzet, az ottani gyors változások, amelyek egyaránt váratlanul érték Varsót és Bonnt. Egy érdekes csütörtöki hír: az NDK wroclawi konzulátusa előtt mintegy 600, főleg fiatal lengyel állampolgár gyűlt össze, hogy az NDK-ba való tartós áttelepülés feltételeiről tájékozódjon. Néhányan már az áttelepüléshez szükséges kérdőíveket is kitöltötték. A tömeges NDK-kivándorlás nyomán a fiatal lengyelek jó munkalehetőséget és főleg lakáshoz jutást remélnek az áttelepüléstől. A kérdésben egyelőre úgy az NDK, mint a lengyel hivatalos szervek a teljes tanácstalanságról tesznek tanubizonyságot. +++
1989. november 9., csütörtök 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|