|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kohl interjú - lengyel tv (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. november 8. szerda (MTI-TUD) - ,,Ami ma Lengyelországban és Magyarországon történik, Gorbacsov tervei a szovjet peresztrojka keretében, s mindaz amit Prágában és az NDK-beli tömegtüntetésekről készült felvételeken láthatunk valódi történelmi események sorozata, amely felébreszti a reményt: Európa népei megtalálják az utat egymáshoz,, - mondotta Helmut Kohl. Az NSZK kancellárja lengyelországi látogatása előestéjén a lengyel televíziónak adott interjút.
Kohl leszögezte: Franciaország és Izrael után, nem feledkezve meg mindarról, amit a nemzeti szocialisták Németország neve alatt a 2. világháborúban elkövettek, megbékélést akar a lengyel néppel is. Mostani lengyelországi látogatásának ez a legfőbb célja. A kancellár elismerve a lengyel nép ellen elkövetett bűnöket, emlékeztette a lengyeleket is az általuk elkövetett ,,rossz dolgokra,, amilyen például a lengyelországi németek kitelepítése volt a 2. világháború után. Hozzátette ugyanakkor: a Német Szövetségi Köztársaság az 1970-es NSZK-lengyel szerződés betűjének és szellemének megfelelően nem kérdőjelezi meg Lengyelország határait, bármilyen korban és bármilyen vita is folyjon erről az NSZK-ban. Az NSZK állampolgárainak többsége levonta a következtetést abból, hogy az egykori német területeken ma már a lengyelek harmadik generációja nő föl - tette hozzá. A kancellár azonban nem felejtette el emlékeztetni a lengyel televízió nézőit, hogy Németország és Lengyelország között nincs békeszerződés és az 1970-es lengyel-NSZK szerződés egy pontja szerint a dokumentum nem érinti a két ország által korábban kötött nemzetközi megállapodásokat, szerződéseket. Emlékeztette a lengyeleket, hogy az NSZK valamennyi európai országnál jobban kiveszi részét a lengyel reformok gazdasági támogatásából, de elutasító választ adott a 2. világháború idején németországi kényszermunkára hurcolt lengyelek kártérítési ügyére, annak a lengyel fél által javasolt megoldási módjára, vagyis arra, hogy az érintett vállalatok helyett az NSZK kormánya fizesse a kártérítést. (folyt.)
1989. november 8., szerda 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|