|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 2. csütörtök (MTI-TUD) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki vezércikke szerint miközben Mihail Gorbacsov azt a tanácsot adta Egon Krenznek, hogy gondosan elemezze, mitől kell otthon megválnia, a keletnémet vezető számára az a megállapítás volt a legfontosabb: minden országnak, az NDK-nak is önállóan kell meghatároznia, hogy mennyit vehet át a szovjetunióbeli forradalmi átalakulásból. A tekintélyes frankfurti újság úgy ítéli meg, hogy Egon Krenz Moszkvában éppen olyannak mutatkozott, mint amilyennek hivatalának átvételekor otthon és külföldön egyaránt megítélték.
,,Ragaszkodik az NSZEP politikai vezető szerepéhez, és szükség esetén a szocialista alkotmány sáncai mögé vonul vissza. Különféle okokat hoz fel a berlini fal fenntartása mellett, és megmagyarázza a tömbpártok pluralizmusát. De vajon mindezt lehet-e komolyan venni?,, - kérdezi a lap. A Die Welt a keletnémet vezető moszkvai nyilatkozatával szembeállítja, és ezt csütörtökön első oldalas, szalagcímes, vezető sajtóanyagként közli, hogy Johannes Chemnitzer, az NSZEP neubrandenburgi kerületi pártbizottságának első titkára Gerd Walterral, az SPD kieli tartományi elnökével találkozva kijelentette: a berlini fal igenis feladható. A Die Welt szerint ilyen tartalmú kijelentés NSZEP-funkcionáriustól először hangzott el. Johannes Chemnitzer szerint az NSZEP KB-nak és a Népi Kamarának a jövőben gondosan meg kell vizsgálnia a fal kérdését, és döntést kell hoznia az ügyben. A fal sorsáról a népi kamarát, a parlamentet illeti meg a végső döntés joga - mondta. Annak nyomán, hogy más szocialista országokban megnyitották a határokat, a berlini fal jelentősége csökkent és illuzórikussá vált - vélekedett a politikus a Die Welt beszámolójában. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|