|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (52. rész)
|
A vitában részt vett: Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.). Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírását az ismert négy kérdésben az Országgyűlés elfogadta. Ezután a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyalták a képviselők. A vitában részt vett: Sarlós István (országos lista); Bánffy György (Budapest, 4.vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és Horváth Jenő (Budapest 1. vk.). Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Ezt követően a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásával folytatták a munkát a képviselők. A vitában részt vett: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), majd ismét Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.). Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontja január 14-e. Ezután megkezdődött a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló tárgyalása. A beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette be, Udvari László kormánybiztos volt a napirend előadója. A vitában felszól altak: Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság előadója; Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.); (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|