|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés előtt a vízlépcső ügye
|
-------------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Magyar híradó) - Az Országgyűlés mai tanácskozásán Németh Miklós kormányfő javasolta, hogy ne építsék meg a nagymarosi vízierőművet. A részletekről hallgassák meg kiküldött munkatársunk, Kasza László tudósítását: - A délelőtt a jogi bizottság egyeztetéseivel telt - délután 3 órakor került a parlament elé az egyeztetések eredménye. Ez javasolja: Először: a köztársasági elnököt a parlamenti választások előtt válasszák - elfogadták, és elfogadták az időpontot is: 1990. január 7-ike, az esetleges második forduló január 14-ikén lesz. Másodszor: népszavazást írtak ki a Szabad Demokraták Szövetsége négy kérdésében, ahol a sorrendet - dr. Balla Éva tiltakozása ellenére - megváltoztatták, éppen úgy, mint a szöveget. A törvényhozás elfogadta ezt a javaslatot is. Harmadszor: kiírták a népszavazást abban az ügyben, hogy koronás- vagy Kossuth-címer legyen-e nemzeti jelképünk. A mostani címert visszavonták a versenyből - mint mondták - a vörös csillagot már úgy sem szabad beletenni. A népszavazás időpontja a köztársaságielnök-választással együtt 1990. január 7-ike - elfogadták. Természetesen elvetette ezzel szemben a parlament Balla Éva javaslatát -, hogy a címer kérdését a Szabad Demokraták Szövetsége kérdéseivel közösen és egyidőben tegyék fel népszavazásra. Ez indokolt lett volna, hiszen, ha a nép úgy dönt november 26-ikán, hogy a köztársaságielnök-választásra egyáltalán nem kerül sor, akkor - mondotta Balla Éva - a címerügyben 200 millió forintos külön népszavazást kell rendezni. Kit lep meg: meg a Tisztelt Ház kevésbé tisztelt többsége - hangosan nevetett. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|