|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (23. rész)
|
A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány. A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az országgyűlési választások után írják ki a köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt, hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés alkotmánymódosítását. A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják, hanem megerősítik. Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon. Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját. Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|