|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (21. rész)
|
Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az Országos Választási Elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött összesen 204.152 aláírásból 114.470 minden vitán felülállóan megfelel a jogi követelményeknek. A törvényben előírt 100 ezernél tehát több aláírást hitelesítettek. Az Országos Választási Elnökség jelezte, hogy a jogi szabályozásban több bizonytalanság és joghézag van. Így például nem egyértelmű a lakhely és a lakcím fogalma, illetőleg annak állandó és ideiglenes jellege, nem szabályozza a törvény az aláírásgyűjtés időbeli korlátait, így azt, hogy egy vagy több aktusban történhet-e, vagy meddig kell lezárni. A 100 ezernél több hitelesített aláírás megvan - mondotta az elnöklő Fodor István -, a népszavazás elrendeléséről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembe vételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen. Így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményeinek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta. Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó, azaz külön-külön kell határozni arról, hogy az Országgyűlés elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni - javasolta az elnök. A vita és a határozathozatal sorrendjét illetően a következő tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány kezdeményezésére; elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását. Ezt követően a Parlament az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás lehetséges időpontjával - javasolta az Országgyűlés megbízott elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadták. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|