|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Magyar Bálint előadása - 4. folyt.
|
- Lényeges kérdés: ebben az ellenzék nem lehet engedékeny. Az SZDSZ a párttagokat is fel akarja szabadítani. Mindazokat tehát, akik eddig akár túszai voltak. Az SZDSZ nem akar bélistázni -, ugyanakkor ragaszkodik a jogi garanciákhoz az érzékeny új intézmények védelmére. Magyarországon más a helyzet mint Lengyelországban. A lengyel munkások kezében fegyver volt a sztrájk. Magyarországon a nép március 15-ikén mutatta meg az erejét, Nagy Imre temetésén, vagy az 56-os forradalom évfordulóján. De nem lehet hetente újratemetni Nagy Imrét, és nem lehet bármikor százezer embert utcára vinni. - És mi lesz a bürokrata réteggel ha az ellenzék győz? - Magyarországon a kontraszelekció nem volt olyan méretű, mint Lengyelországban vagy Kelet-Németországban. Ennek az apparátusnak jelentősebb része csak az alkalmat várja, hogy lelépjen. Különbséget kell tenni a jövőben persze, ha valakit megválasztanak, vagy kijelölnek-e egy posztra. A békés átmenetnek egyik feltétele, hogy a bürokrácia ne érezze magát fenyegetve. Nem akarjuk követelni a felelősségre vonást, de jutalmazni sem akarjuk azokat, akik oda vitték az országot, ahol most állunk. Mert ilyen jutalmazásokra is volt példa - hogy csak mást ne mondjak: a zalai pártvezért kinevezték Magyarország párizsi nagykövetségére. - És mi lesz a szakszervezetek jövője? - A SZOT meg akar szabadulni vörös színeitől. Az újabb sztrájkok jó része már a SZOT égisze alatt folyt. Kivéve például az aratósztrájkot - ezt már az agrár-manager réteg szervezte, amikor magasabb búza-árat követeltek. A mezőgazdasági dolgozóknak irodákban ül a 30 százaléka. A búza árát leginkább ez drágítja. A SZOT és a Hazafias Népfront persze igyekszik átjátszani magát a rendszerváltozás utáni időkre. - És mi lett a KISZ-ből? - A KISZ-ből már régen DEMISZ lett, és 700 millió forintos székházát igyekezett eladni a Magyar Hitel Banknak. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|