|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban
|
------------------------------------------ Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be. - Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965 közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország - névcseréjével persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak. Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: - A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az ellenzéket. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|