|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (6. rész)
|
A politikai bizonytalanságot fokozza az ellenzék pártjai és szervezetei közötti belharc - folytatta Kis János. - Pedig az ellenzék új egységének megteremtésére szükség van ahhoz, hogy a szabad választásokon győzelmet arathassanak a régi rend hívei felett. A jelenlegi politikai vákuumhelyzetben a hatalmi apparátus egyetlen igazán működő része a kormány, amelynek mozgástere megnőtt, ám a gazdasági válság kezelésére nem képes. Kis János végezetül a demokratizálás folytatásával összefüggő feladatokat összegezte. A megoldandó nyitott kérdések között említette az új politikai pártok és szervezetek megfelelő infrastruktúrájának és anyagi eszközökkel történő ellátásának rendezését. Ugyancsak sürgősen megoldandó feladatnak minősítette a tömegtájékoztatásban az esélyegyenlőség megteremtését, ehhez elengedhetetlennek tartotta az új sajtó- és tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását és elfogadását. A továbbiakban kiemelte, hogy a politikai egyeztető tárgyalások súlypontjának át kell helyeződnie a kormányhoz. Javasolta, hogy ezentúl a kormány tárgyaljon a pártokkal, köztük az MSZP-vel is. Ehhez azonban a Minisztertanácsnak egyértelműen deklarálnia kell azt, hogy az átmenet kormánya, és mint ilyen, független a politikai pártoktól. Kis János rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kormány készítsen rövid távú válságkezelő programot. Ennek végrehajtását az SZDSZ azzal segíthetné, hogy - amennyiben a programot jónak tartja - kötelezettséget vállalna arra: politikai érdekből nem támadja a kormányt, ezzel is elősegítve működőképességét. Az SZDSZ tanácsának tagja szükségesnek tartotta a középszintű gazdasági tárgyalások megszüntetését. Ezek a megbeszélések ugyanis - hangsúlyozta - meddőek, épp ezért célszerű, hogy a Minisztertanács a jövőben a politikai kérdésekről a pártokkal, a gazdaságiakról pedig az érdekvédelmi szervezetekkel tárgyaljon. Kis János indítványozta, hogy az SZDSZ-közgyűlés fogadjon el állásfoglalást az EKA működésének felújítására, az ellenzék egységének helyreállítására. A békés átmenet garanciája érdekében ugyancsak javasolta, hogy kezdeményezzék: valamennyi fegyveres erő tiszti állománya tegyen esküt az új köztársasági alkotmányra. Végezetül pedig rendkívül fontosnak minősítette annak elérését, hogy az érdekeltek a legrövidebb időn belül megállapodjanak az országgyűlési választások időpontjában. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|