|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Száztizennégy-ezer hiteles aláírás
|
1989. október 27., péntek - A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett, népszavazás kiírását célzó 204.152 aláírás közül 114.470-ről állapítható meg, hogy minden vitán felül hiteles. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Hozzátette: ezzel a törvényben előírtat - a százezret - meghaladta az azonosított kezdeményezők száma. Az erről készült jelentést megküldték az Országos Választási Elnökségnek, amely pénteki ülésén jóváhagyólag továbbította azt az Országgyűlés elnökének. Ismeretes, hogy az SZDSZ négy kérdésre szeretne népszavazáson választ kapni: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a Munkásőrséget.
Kéry András elmondta, hogy 37 ezer aláírást a személyi szám hiánya, illetve azonosíthatatlansága miatt nem tudtak hitelesíteni, 25 ezer íven pedig az olvasható aláírás mellett nem tüntették fel külön a nevet. Ötezer aláírónak nincs választójoga, 2500-an pedig többször is aláírták az ívet. Mintegy hétezer esetben a nyilvántartott lakcím nem egyezett az aláíróíven szereplővel, s négyezer esetben a lakcímből csak a helység nevét tüntették fel. Ezenkívül több ezer ívről hiányzott vagy az aláírás, vagy a lakcím. Az ÁNH vezetője szólt arról is, hogy a későbbi ellenőrizhetőség és az adatvédelem érdekében az aláíróíveket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Országos Választási Elnökség kérésére. (MTI)
1989. október 27., péntek 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|