Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)

Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a
javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés
írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a
törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is
tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is -
egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást
külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy
a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen
felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt
eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor
szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a
köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz
eredményes.

    Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy
a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után
három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem
ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye
szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos
megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a
képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon
köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit
látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert
választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket
külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle
szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint
-, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében
számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott
voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a
figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel
szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az
elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon -
voksolnak az állampolgárok.

    A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény
módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)


1989. október 26., csütörtök 17:49


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD