|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
|
Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is - egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz eredményes. Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint -, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon - voksolnak az állampolgárok. A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)
1989. október 26., csütörtök 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|