|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékező felvonulás Debrecenben
|
1989. október 22., vasárnap - Megemlékező felvonulást rendezett vasárnap az 1956-os népfelkelés előestéjén Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Október 23-a Bizottság, valamint a helyi ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek. A demonstráció résztvevői végigjárták azt az utat, amelyet 33 évvel ezelőtt tett meg a város egyetemi ifjúsága és az útközben hozzácsatlakozó tömeg.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti téren egybegyűlt mintegy ezer résztvevő előtt elsőként Székelyhidi Ágoston, az Október 23-a Bizottság társelnöke mondott beszédet, aki 1956. október 23-án egyetemi hallgatóként ugyanezen a helyen olvasta fel az egyetemi ifjúság követeléseit tartalmazó 20 pontot. Most annak a reményének adott hangot, hogy hazánkban a társadalmi békesség, a nemzeti és az emberi szabadság csorbítása nélkül valósulhat meg. Nagy tapssal fogadták a résztvevők amikor ezután az MDF szónoka méltatta azt a történelmi helyzetet, hogy a Kossuth egyetem egykori tanársegéde a Debreceni Szocialista Bizottmány egykori tagja, Für Lajos ma a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-jelöltje lehet. A Phralipe és a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége képviselőjének a beszéde után a fáklyákat vivő tömeg elindult a belváros felé. A Kossuth-szobornál - a közben mintegy kétezer főre gyarapodott résztvevők előtt - a Kisgazdapárt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és az SZDSZ képviselői mondtak beszédet. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát és alkotmányos jogállamot igenlő szónokokat többször szakította meg a résztvevők tapsa, miközben többször is Tőkés László temesvári lelkészt éltették. Nagy taps fogadta, amikor a Kisgazdapárt szónoka követelte, hogy október 23-a legyen piros betűs nemzeti ünnep, s erről népszavazás döntsön. A demonstráció résztvevői ezután Debrecen főutcáján végighaladva a Kossuth-szobortól a Petőfi-szoborhoz vonultak. Itt a Fidesz Gandhi és Táncsics csoportja, a Kisgazdapárt ifjusági szervezete és a Szociáldemokrata Ifjusági Mozgalomnak képviselői méltatták az 1956-os népfelkelés, forradalom örökségét. A debreceni demonstráció a Szózat eléneklésével fejeződött be, majd a tömeg békésen szétoszlott. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|