|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés Székesfehérvárott (Rácz Sándor) (1. rész)
|
1989. október 22., vasárnap - Vasárnap, az 1956-os népfelkelés előestéjén nagygyűlést tartottak Székesfehérvárott az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP, valamint a hozzájuk csatlakozott szervezetek, a Szolidaritás Munkás Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Pedagógusok Demokratikus Szervezete rendezésében. Az eseményen Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy bár a megemlékezésnek most van az ideje, az ünneplésé még nem érkezett el. A társadalomban ugyanis túl sok még a zavaró tényező, a megtévesztő elem.
A továbbiakban arról szólt, hogy 1945 után Magyarország a többpártrendszeren alapuló demokrácia útján akart elindulni. Akkor ez a történelmi tényezők miatt nem sikerült. Most azonban itt az ideje - s ennek kedvez a jelenlegi történelmi szituáció is -, hogy új korszak kezdődjék az ország életében. A nemzet, a nép holnapja érdekében - hangoztatta a szónok - mindenkinek össze kell fogni. Nem azt kell nézni, kinek mi a múltja, ki melyik pártnak a tagja, hanem azt, hogy mit tud és mit akar tenni az országért, a jövőért. Óriási lehetőséget adott kezünkbe a történelem - hívta fel a figyelmet Rácz Sándor. Igen nagy a jelentősége annak, hogy az ország köztársaság lesz, de hatalmasak a feladataink is. A célunk az, hogy bekerüljünk az egyesült Európába. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessék, a társadalomnak úgy kell átformálódnia, hogy alkalmas legyen rá, s Európa be is fogadja. A továbbiakban drámai hangon szólt 1956 októberének történelmi eseményeiről, véres, dicsőséges napjainak tanúságairól, valamint az elmúlt évtizedek mulasztásairól, bűneiről. Nem keresünk ugyan felelősöket - hangoztatta -, de valaki mégis csak felelős azért, ami az országban az elmúlt évtizedekben történt, felelős az értékvesztésekért, az unokáinkat is nyomasztó adósságokért. Felhívta a figyelmet, hogy 33 évvel ezelőtt az ország ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint ma. Akkor fegyveresen nem tudták sikerre vinni a forradalmat, de bíztak benne, eljön az az idő, amikor más eszközökkel sikerül majd. Ma ennek a küzdelemnek vagyunk a harcosai. Kitért arra is, hogy köztársasági elnöknek jelölték. Egyetlen pártnak sem kötelezte el magát - hangsúlyozta -, s akár megválasztják, akár nem, a jövőben is az egyetemes magyarságot kívánja szolgálni. Felhívta a nagygyűlés résztvevőinek a figyelmét arra, hogy a választásokon minden állampolgár úgy szavazzon, hogy gyermekei és az ország jövőjéről dönt. (folyt.köv.)
1989. október 22., vasárnap 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|