|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (9. rész) - Sajtótájékoztató
|
Az MDF nem kétpárti kormányt kíván az MSZP-vel alakítani, amennyiben a választásokat követően széles alapokon nyugvó koalíciót célszerű létrehozni - jelentette ki Antall József az országos gyűlést követő nemzetközi sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke elöljáróban rövid nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: az MDF ellenzéki politikai szervezetként fejti ki működését, s arra törekszik, hogy elősegítse a magyarországi demokratizálási folyamatot. Utalt arra, hogy az október 23-án életbe lépő magyar alkotmány megteremtette a demokratikus jogállamiságot jelentő köztársaságot. Felhívta a figyelmet az ország stabilitásának fontosságára, annak hiányában ugyanis elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás, s nem folytatódhat a demokratizálódás sem. Ezért a demokratikus átalakítás és a stabilitás a kormány és az ellenzék közös ügye. A sajtótájékoztatón többen idézték azt a hiresztelést, amely szerint Antall József az MDF jelöltjeként a miniszterelnöki szék várományosa. Az érintett erre úgy reagált: e gondolat az EKA tárgyalásokon merült fel. Az MDF ilyen határozatot nem hozott, ígéretet e tisztségre nem kapott. Egy következő kérdés kapcsán az elnök méltatta az MDF leköszönt ügyvezető elnökének, Bíró Zoltánnak szavait, amelyekben kifejtette: nem ért egyet a szervezet önálló köztársaságielnök-jelölésével. Ennek kapcsán hangsúlyozta: senki nem tagadhatja, hogy Magyarországon a reformkommunisták és -szocialisták jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy lebontsák a pártállamot. Mindebben kiemelkedő érdemeket szerzett Pozsgay Imre. Hozzátette: tisztességes politikai versenytársaknak kell tekinteni egymást, s olyan politikai viszonyokat kell teremteni, amelyekben a politikai ellenfelek nem sértegethetik egymást büntetlenül. További kérdésekre válaszolva Csurka István kijelentette: az MDF-nek az a feladata, hogy a Kelet és a Nyugat számára egyaránt megnyugtató biztonsági elemeket építsen politikájába. Hangoztatta: a jelenlegi kormány érdemeként kell értékelni, hogy a sarkalatos törvényeket a Parlament elé terjesztette. Ez is garancia arra, hogy a kibontakozás sikerre vezeti az országot. Arra a megjegyzésre, hogy kevés a nő a szervezetben, Lezsák Sándor úgy fogalmazott: az MDF a fenyegetettség állapotában szerveződött, olyan körülmények között, amikor családot kockáztatni nem szabad. (MTI) KJ er st (Az MDF országos gyűléséről tudósítottak: Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István és Kun Erzsébet.)
1989. október 22., vasárnap 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|