|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben
|
1989. október 21., szombat - A Munkásőrség megszűnésével összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak - jelentette be Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton délelőtt. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésen Németh Miklós az Országgyűlés pénteki döntését indokolva hangoztatta: a Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hívta, már egy ideje megszűnt létezni. Emlékeztetett arra, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá az Országgyűlés. A testület létrehozása óta eltelt három évtizedet értékelve ugyanakkor rámutatott: a Munkásőrség mindvégig tiszteletben tartotta a törvényeket, erősítette az ország törvényes rendjét, s önfeláldozóan részt vett a természeti csapások elhárításában. A kormányfő hangoztatta: a Munkásőrség politikamentes testületté való átalakítása rossz kompromisszum lenne, amely sem a munkásőröket, sem a közvéleményt nem elégítené ki. Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. Rezignáltan szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. (MTI)
1989. október 21., szombat 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|