|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (8. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s így nincs kiegészítenivalója. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtottak be, a tervezetet általános és részletes vitára bocsátja. Az általános vitában egyedül dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), ---------------- a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a alkotmánymódosítás elfogadásával valójában új államformát hozott létre az Országgyűlés, a negyedik Magyar Köztársaságot. Felidézte, hogy az első Magyar Köztársaságot 1848-ban alkották a királyság romjain, a másodikat 1918-ban, a Monarchia romjain, a harmadikat pedig 1946-ban, az ország romjain. Figyelmeztetett, hogy olyan korban élünk, amikor a gyakori változások közepette egy stabil pontunk van, a kormány, amely eddigi tevékenysége során értékeket mutatott fel, s ezért tiszteletet érdemel. Utalt arra, hogy olyan közjogi helyzet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig átmeneti jelleggel a Parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggodalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisztereket, hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az államigazgatásról, akár más kérdésekről van szó. Hiszen az a furcsa helyzet állt elő, hogy most az a végrehajtó hatalom fogja ellenőrizni a legnagyobb közjogi méltóságot, amelytől majd később hatalmának megerősítését kapja. Ezt követően az Országgyűlés szótöbbséggel részletes vitára bocsátotta a törvénytervezetet. A részletes vitában elsőként dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), -------------- Kisbér főállatorvosa javasolta: a törvénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége esetén az újabb választásnál a köztársaságielnök-jelöltek közül az a három indulhasson, aki a legtöbb szavazatot kapta. ( folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 14:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|