 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett
arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az
akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott
csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a
lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta.
- Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás
fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt
szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő
következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai
hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként
készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és
terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban
kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett
bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon
csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése
között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat
kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos
átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába,
a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő
piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a
hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról
szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták
Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a
lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a
Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel.
Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon
sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből.
Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel,
hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét,
nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap
megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy
bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|