Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Országgyűlés - második munkanap (7. rész)

A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez -
azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök
megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés
feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás
útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató
szavazatot kapott a Parlamenttől.

    A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi
Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is
interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő
többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság
támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére
Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a
szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott.

    A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító
indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest
ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt
szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először
arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány
bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a
megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity
képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt,
amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az
alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti
és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó
tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a
nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket
a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az
anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

    A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az
elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen
eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal
általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az
alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő
válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az
alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 16:21


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD