|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
|
A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez - azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a Parlamenttől. A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt, amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|