|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - esti lead
|
1989. október 17., kedd - A pártállam megdöntésében a döntő lépésre: a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az Országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügyminiszter. Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait - köztük a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét - rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás.
Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek birtokában dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben, illetve a törvényjavaslat egészéről. Egy másik, a parlament falain kívül is zajló vita viszont - úgy tűnik - már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a köztársaságielnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők túlnyomó többsége viszont azt - az ülésteremben is megfogalmazódott - logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen, mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|