 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (22. rész)
|
A köztársasági elnök megválasztása kapcsán azt tette szóvá, hogy
a szövegtervezet szerint, amennyiben az Országgyűlés választja a
köztársasági elnököt, úgy ezt kétharmados többséggel, illetve
közfelkiáltással teszi. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte a
,,közfelkiáltással,, kitétel megkérdőjelezi a választás komolyságát.
Hozzászólását zárva rámutatott: a közeljövőben - az új Alkotmányt
követően is - számos alkotmányerejű törvény megalkotása vár a
képviselőkre. Ezek sorában különösen fontosnak ítélte az
önkormányzati törvényt, mert - miként hangsúlyozta - a helyi
tanácsok csak ennek megalkotása után érezhetik magukat valóban az
önkormányzat, az önigazgatás letéteményeseinek.
Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat
-------------
műszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit
fejtegette felszólalásában. Rámutatott: a politikai és
szabadságjogok kedvezően változtak az elmúlt időszakban, de
minimális az elmozdulás a gazdasági és szociális jogok területén,
amelynek következtében a munkavállalók és a rászorultak
kiszolgáltatottsága tovább fokozódott. A tulajdonreform elhuzódása
miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően
pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mindezek több
módosítást igényelnek, amelyeknek lényege, hogy az Alkotmány a
szakszervezetek mellett széles körben biztosít szervezeti
lehetőséget a gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésére. A
képviselő hozzátette: a változások nem sértik a szakszervezetek
érdekeit, de egyben nagyobb lehetőséget teremtenek a
munkavállalóknak - az egyenlő részvétel elve alapján - munkájuk,
sorsuk alakításában. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait
felídézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új,
korszerü, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi,
valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is
elfogadható nyugdíj-törvény szülessen, továbbá olyan bér- és
adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok
szabadabb és méltó életét.
A köztársaságielnök-választásról kijelentette: közvetlen
választást tart célszerűnek, mert ezáltal jobban garantálható, hogy
az államfő nem valamely párt érdekében, hanem a társadalom, az
ország képviseletében látja el feladatait. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|