|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tizenöt napirend a honatyák vitájában
|
------------------------------------- London, 1989. október 17. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter budapesti újságíró számol be arról, mi történt az Országgyűlés ma kezdődött ülésszakán: Ma reggel 9 óra 5 perckor Szűrös Mátyás, a parlament elnöke 335 képviselő jelenlétében megnyitotta a sarkalatos törvények megtárgyalására összehívott parlamenti ülésszakot. A maratoni hosszúságúnak ígérkező ülésszak első perceiben a kormány sürgősségi indítványairól szavaztak a képviselők. 301 igen szavazattal, 22 nem és 13 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy felveszik a napirendre a munkásőrség megszüntetéséről és a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvénytervezetet. A részletes napirend elfogadása előtt a honatyák úgy döntöttek, hogy népszavazást kell kiírni a magyar címerről és a munkaszünettel járó nemzeti ünnep napjáról is. A legalább 5 napig tartó ülésszak napirendjén egyébként 15 napirendi pont szerepel, több alponttal. Még a napirend megtárgyalása előtt kért szót Németh Miklós, majd Nyers Rezső, és a parlament, valamint a nép támogatását kérték a kormány munkájához. Az igazságügyi miniszter által előterjesztett több mint 50 oldalas előterjesztéshez több mint 100 módosító javaslat érkezett, amelyeket kétfordulós vitában tárgyalnak meg a képviselők. Az általános vitában 12 képviselő kapott szót, majd ezt követően a részletes vitában ennél többen szólaltak meg. Elsősorban a parlament és a köztársasági elnök jogait és kötelezettségeit kívánták módosítani, kiegészíteni. Az alapelvekkel, a magyar államformával, az emberi jogokkal, az alkotmányos renddel úgy tűnik, konszenzusra jutottak. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 1. folyt.
|
Amint az várható volt, az érvek és indulatok a köztársasági elnöki választás kérdéskörében csúcsosodtak ki. A megnyitó szavak után dr. Balla Éva képviselő, az SZDSZ tagja egyébként a döntés elhalasztására kérte fel képviselőtársait, hivatkozva arra, hogy több mint 100 ezer aláírás érkezett már az SZDSZ felhívására. Javaslatára - meglepő módon - Király Zoltán válaszolt. Inkorrektséggel és politikai szűklátókörűséggel vádolta az SZDSZ-t. Úgy vélte, hogy a négy kérdéskör - a munkásőrség, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a köztársasági elnökválasztás és az MSZMP vagyonának elszámoltatása - egy íven való megszavaztatása egyfajta árukapcsolás és így az emberek becsapása. Az SZDSZ célja - Király szerint - csupán időnyereség, lévén, hogy az SZDSZ-nek nincs önálló jelöltje a köztársasági elnöki posztra. Király szavait, véleményét megerősítette később Szentágothai János akadémikus is, majd indirekt módon dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is kifejtette véleményét arról, hogy ha négy kérdőívre külön-külön kértek volna aláírást, s nem a négyre egyet, a gyanú árnyéka sem vetődhetne az SZDSZ akciójára. Parázs vita bontakozott ki ezután az ülésteremben, amely később a folyosókon, a büfében is folytatódott. Mindenki azt latolgatta, vajon mi lesz az aláírások sorsa; kiírják-e a köztársasági elnöki választásokat, s ha igen, mikor; helyes volt-e Király Zoltán indulatoktól sem mentes hozzászólása, vagy sem? Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy kell-e tovább erőltetni az aláírásgyűjtést akkor, amikor a négy kérdéses témában már most döntenek a honatyák, s kell-e még tovább fokozni az indulatokat. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 2. folyt.
|
Erre a kérdésre dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ ügyvivője a Parlament folyosóján úgy válaszolt, hogy igen, mert egy parlamenti szavazás nem lehet garancia a jövőre, arra, hogy az uralkodó párt néhány hónap elteltével nem lép-e vissza az elért eredményektől, s nem vonatja-e majd meg ezeket a felvetéseket. A népszavazás szerinte garancia a visszarendeződés ellen, még akkor is, ha ennek politikai instabilitás az ára. Mivel az alkotmánymódosítás kérdéseiről még várhatóan holnap is tart a vita, a köztársasági elnök választásának kérdésköre csak a csütörtöki vagy a pénteki napon kerül terítékre. Az azonban már bizonyos, hogy az SZDSZ megerősödve került ki ebből a polémiából. A népszavazásra hívó űrlapok előtt sorban álló állampolgárok legalábbis ezt látszanak megerősíteni. +++
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|