Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Tizenöt napirend a honatyák vitájában

-------------------------------------


London, 1989. október 17. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter
budapesti újságíró számol be arról, mi történt az Országgyűlés ma
kezdődött ülésszakán:

    Ma reggel 9 óra 5 perckor Szűrös Mátyás, a parlament elnöke 335
képviselő jelenlétében megnyitotta a sarkalatos törvények
megtárgyalására összehívott parlamenti ülésszakot. A maratoni
hosszúságúnak ígérkező ülésszak első perceiben a kormány sürgősségi
indítványairól szavaztak a képviselők. 301 igen szavazattal, 22 nem
és 13 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy felveszik a napirendre
a munkásőrség megszüntetéséről és a honvédelmi törvény módosításáról
szóló törvénytervezetet.

    A részletes napirend elfogadása előtt a honatyák úgy döntöttek,
hogy népszavazást kell kiírni a magyar címerről és a munkaszünettel
járó nemzeti ünnep napjáról is.

    A legalább 5 napig tartó ülésszak napirendjén egyébként 15
napirendi pont szerepel, több alponttal.

    Még a napirend megtárgyalása előtt kért szót Németh Miklós, majd
Nyers Rezső, és a parlament, valamint a nép támogatását kérték a
kormány munkájához.

    Az igazságügyi miniszter által előterjesztett több mint 50
oldalas előterjesztéshez több mint 100 módosító javaslat érkezett,
amelyeket kétfordulós vitában tárgyalnak meg a képviselők.

    Az általános vitában 12 képviselő kapott szót, majd ezt követően
a részletes vitában ennél többen szólaltak meg. Elsősorban a
parlament és a köztársasági elnök jogait és kötelezettségeit
kívánták módosítani, kiegészíteni. Az alapelvekkel, a magyar
államformával, az emberi jogokkal, az alkotmányos renddel úgy tűnik,
konszenzusra jutottak. (folyt.)


1989. október 17., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszámoló az Országgyűlésről - 1. folyt.

Amint az várható volt, az érvek és indulatok a köztársasági
elnöki választás kérdéskörében csúcsosodtak ki. A megnyitó szavak
után dr. Balla Éva képviselő, az SZDSZ tagja egyébként a döntés
elhalasztására kérte fel képviselőtársait, hivatkozva arra, hogy
több mint 100 ezer aláírás érkezett már az SZDSZ felhívására.

    Javaslatára - meglepő módon - Király Zoltán válaszolt.
Inkorrektséggel és politikai szűklátókörűséggel vádolta az SZDSZ-t.
Úgy vélte, hogy a négy kérdéskör - a munkásőrség, a pártok
kivonulása a munkahelyekről, a köztársasági elnökválasztás és az
MSZMP vagyonának elszámoltatása - egy íven való megszavaztatása
egyfajta árukapcsolás és így az emberek becsapása. Az SZDSZ célja -
Király szerint - csupán időnyereség, lévén, hogy az SZDSZ-nek nincs
önálló jelöltje a köztársasági elnöki posztra.

    Király szavait, véleményét megerősítette később Szentágothai
János akadémikus is, majd indirekt módon dr. Kulcsár Kálmán
igazságügyi miniszter is kifejtette véleményét arról, hogy ha négy
kérdőívre külön-külön kértek volna aláírást, s nem a négyre egyet, a
gyanú árnyéka sem vetődhetne az SZDSZ akciójára.

    Parázs vita bontakozott ki ezután az ülésteremben, amely később
a folyosókon, a büfében is folytatódott. Mindenki azt latolgatta,
vajon mi lesz az aláírások sorsa; kiírják-e a köztársasági elnöki
választásokat, s ha igen, mikor; helyes volt-e Király Zoltán
indulatoktól sem mentes hozzászólása, vagy sem?

    Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy kell-e tovább erőltetni az
aláírásgyűjtést akkor, amikor a négy kérdéses témában már most
döntenek a honatyák, s kell-e még tovább fokozni az indulatokat.
(folyt.)


1989. október 17., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Beszámoló az Országgyűlésről - 2. folyt.

Erre a kérdésre dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ ügyvivője a
Parlament folyosóján úgy válaszolt, hogy igen, mert egy parlamenti
szavazás nem lehet garancia a jövőre, arra, hogy az uralkodó párt
néhány hónap elteltével nem lép-e vissza az elért eredményektől, s
nem vonatja-e majd meg ezeket a felvetéseket. A népszavazás szerinte
garancia a visszarendeződés ellen, még akkor is, ha ennek politikai
instabilitás az ára.

    Mivel az alkotmánymódosítás kérdéseiről még várhatóan holnap is
tart a vita, a köztársasági elnök választásának kérdésköre csak a
csütörtöki vagy a pénteki napon kerül terítékre. Az azonban már
bizonyos, hogy az SZDSZ megerősödve került ki ebből a polémiából. A
népszavazásra hívó űrlapok előtt sorban álló állampolgárok
legalábbis ezt látszanak megerősíteni. +++


1989. október 17., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD