|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 1. folyt.
|
Amint az várható volt, az érvek és indulatok a köztársasági elnöki választás kérdéskörében csúcsosodtak ki. A megnyitó szavak után dr. Balla Éva képviselő, az SZDSZ tagja egyébként a döntés elhalasztására kérte fel képviselőtársait, hivatkozva arra, hogy több mint 100 ezer aláírás érkezett már az SZDSZ felhívására. Javaslatára - meglepő módon - Király Zoltán válaszolt. Inkorrektséggel és politikai szűklátókörűséggel vádolta az SZDSZ-t. Úgy vélte, hogy a négy kérdéskör - a munkásőrség, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a köztársasági elnökválasztás és az MSZMP vagyonának elszámoltatása - egy íven való megszavaztatása egyfajta árukapcsolás és így az emberek becsapása. Az SZDSZ célja - Király szerint - csupán időnyereség, lévén, hogy az SZDSZ-nek nincs önálló jelöltje a köztársasági elnöki posztra. Király szavait, véleményét megerősítette később Szentágothai János akadémikus is, majd indirekt módon dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is kifejtette véleményét arról, hogy ha négy kérdőívre külön-külön kértek volna aláírást, s nem a négyre egyet, a gyanú árnyéka sem vetődhetne az SZDSZ akciójára. Parázs vita bontakozott ki ezután az ülésteremben, amely később a folyosókon, a büfében is folytatódott. Mindenki azt latolgatta, vajon mi lesz az aláírások sorsa; kiírják-e a köztársasági elnöki választásokat, s ha igen, mikor; helyes volt-e Király Zoltán indulatoktól sem mentes hozzászólása, vagy sem? Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy kell-e tovább erőltetni az aláírásgyűjtést akkor, amikor a négy kérdéses témában már most döntenek a honatyák, s kell-e még tovább fokozni az indulatokat. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|