|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnök-választás ügyében - csakúgy, mint minden más kérdésben - egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen-szavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezet; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/B. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|