|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (2. rész)
|
Az Országgyűlés kedden folytatódó ülésszakán valamennyi témával foglalkozik. A Minisztertanács - hétfői döntése alapján - törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezetben két változat szerepel a pártszervezetek munkahelyi működéséről. Az első egységesen kimondja a pártok munkahelyi szerveződésének tilalmát, s az eddigi parlamenti állandó bizottsági vitákon résztvevő képviselők jórésze ezt a megoldást támogatja. A másik változat differenciál a közhatalmi funkciót betöltő, illetve más munkahelyek között. Az Országgyűlés - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő indítványát elfogadva - részletes tájékoztatást kap a Pénzügyminisztériumtól a társadalmi szervezetek, s benne az MSZMP vagyonáról. Amennyiben a parlament az SZDSZ szempontjából kedvezően dönt, a népszavazás ezekben a kérdésekben csupán megerősítő jellegűvé válik. A köztársaságielnök-választásnak nemcsak az időpontjáról, hanem a módjáról is megoszlik a képviselők véleménye. Ha az SZDSZ kérdésére - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - az állampolgárok többsége igennel válaszolna, ez azt jelentené, hogy az elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választanák meg, hanem az elnökválasztás - az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szerint - az új parlament hatáskörébe tartozik. Ez a megoldás - mutatnak rá a szakértők - éppen a demokrácia korlátozását jelentené. x x x A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvezető testülete az átadást követően úgy döntött, hogy felhívással fordul közvetlenül az országgyűlési képviselőkhöz is. Ebben kéri, hogy a népszuverenitást tiszteletben tartva az Országgyűlés ne írja ki az elnökválasztást a népszavazás előtt. (MTI)
1989. október 16., hétfő 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|