|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - A kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolja az Országgyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet az igazságügyminiszter terjeszti a Parlament kedden folytatódó ülésszaka elé.
A döntésről Bajnok Zsolt tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kormány ülését követő szokásos sajtókonferenciáján. A kormány döntését indokolva a szóvivő hangoztatta: megszűntek azok az okok, amelyek az 1956-os népfelkelés után a Munkásőrség létrehozásához vezettek. A kormány ezért úgy véli, hogy a fegyveres testület további fenntartása már nem indokolt. A Munkásőrség megszüntetésére vonatkozó javaslattal egyidőben a Parlament elé terjesztik a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. Ennek lényege, hogy a jelenleg is működő területi véderőbe önkéntes alapon, társadalmi munkában, tartalékosként bárki jelentkezhet. A szóvivő elmondta azt is, hogy amennyiben a Parlament elfogadja a törvénytervezeteket, a pénzügyminiszter zárolja a Munkásőrség vagyonát. Ennek értékét jelenleg mintegy 11 milliárd forintra becsülik. Ebből 5,1 milliárd forintot tesz ki a Munkásőrség felszerelése, 4,5 milliárd forintos ingatlannal rendelkezik, s a különféle bérlemények összege 1,2 milliárd forintra rúg. A Munkásőrség összlétszáma 52 ezer 800 fő. Ebből 615-en teljesítenek hivatalos szolgálatot, 370-en főfoglalkozásúak; kétezer részfoglalkozású, polgári alkalmazott dolgozik a Munkásőrségnél; társadalmi munkában pedig 49 ezer 800 munkásőr teljesít szolgálatot. A kormány fontos feladatának tartja, hogy a hivatásos és a polgári állományról - amely a Munkásőrség megszüntetésével elveszti szolgálati, illetve munkahelyét - megfelelően, emberségesen gondoskodjék. A kormány döntése értelmében várhatóan még az év végéig megszületik a döntés a Munkásőrség vagyonának polgári célú hasznosításáról, a testület fegyverei pedig a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá kerülnek. A tennivalók koordinálására miniszteri biztost neveznek ki. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|