|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtési akciója
|
-------------------------------- München, 1989. október 16. (SZER, Világhíradó) - A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Tölgyessy Péter ma délután fél ötkor átadta a parlament elnökének, Szűrös Mátyásnak az azok nevét tartalmazó listákat, akik népszavazást kívánnak a következő kérdésekben: Oszlassák-e fel a munkásőrséget; Vonuljon-e ki a párt a munkahelyekről; Számoljon-e el volt vagyonával az MSZMP, és hogy a köztársasági elnököt a parlament után válasszák-e? A százezer aláírás a papírforma szerint egyértelmű határozatot követel, a parlament elnökének ki kell írnia a népszavazást. De mert a paragrafusokon itt is van kibújó és lyuk, Tölgyessy Pétert kérdeztem, hogy milyen lehetőségekkel számol? - Két dolog lehet. Az egyik az MSZP - régi MSZMP-s hagyományokat követve - állampárt módjára megpróbálja ezt a hatalmas nép- kezdeményt belefojtani a bürokrácia mocsarába. Elkezdi hitelesítgetni az újabb aláírásokat és elkezdi húzni az időt. - Jogi lehetőség van erre? - Van jogi lehetőség erre. Tulajdonképpen két hónap múlva kell feltétlenül dönteni ebben a dologban és hát két hónapon belül van elnökválasztás. Tehát a jogi lehetőség meg van erre. A másik lehetőség az, hogy az MSZP végre igazolja azt, hogy egy megújult párt. Tudomásul veszi, hogy 150 ezernyi aláírásban egészen bizonyosan van százezer hiteles aláírás és nem az elnökválasztást írják ki, hanem a népszavazást. És ha akarják - mondván, hogy drága dolog a népszavazás - akkor a címer ügyében való népszavazással ezt összekötik. Köztudomású, az elnökválasztást akarták ezzel a népszavazással összekötni. Tehát ha valóban demokratikus párt az MSZP, akkor nem tehet szerintem mást. (folyt.)
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az SZDSZ aláírásgyűjtési akciója - 1. folyt.
|
- A képviselőkre egy nagy erkölcsi nyomás is nehezedik, hogyha jól értem, hiszen még ha van is jogi lehetőség arra, hogy kijátsszák ezeket az összes húzási lehetőségeket, akkor is ők tudják, hogy itt van a parlament elnökének hivatalában százezer aláírás, amely jogosít a népszavazásra és akkor ők most a nép feje felett döntenének, ha úgy határoznának, hogy mégiscsak (...) a köztársasági elnökválasztásban. - Igen, ez a harmadik lehetőség, hogy a képviselők tudatában lesznek a történelmi felelősségüknek és nem írnak ki egy nem szabad elnökválasztást. És az vitathatatlan, hogy a mai magyar körülmények között ilyen rövid, némi túlzással puccsszerű elnökválasztás nem lesz szabad választás. Tehát a pártok esélyegyenlősége távolról sem biztosított, hiszen tudvalévő 25-ike nagyon közel van, különösen akkor, ha a kampány november 1-én kezdődik. Ez nem lesz szabad választás és lehet, hogy a magyar parlament vállalja ezt a történelmi felelősséget, hogy nem fogja kiírni ezt a nem szabad elnökválasztást. És akkor a dolog megoldódik. Lesz népszavazás és akkor eldől. Tényleg legitim módon, hogy mit kell most tenni. Legfontosabb teendő az, hogy válasszunk magunknak elnököt, egy (...) vezetőt, aki majd minden gondunkat megoldja, vagy pedig szabad választásokon válasszunk magunknak egy szabad parlamentet, ahol az okos népnek a küldöttei 374-en fognak dönteni az ország sorsáról. Mindenesetre én jobban bízom 374 emberben, mint egyben. +++
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|