Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Az SZDSZ aláírásgyűjtési akciója

--------------------------------


München, 1989. október 16. (SZER, Világhíradó) - A Szabad
Demokraták Szövetsége nevében Tölgyessy Péter ma délután fél ötkor
átadta a parlament elnökének, Szűrös Mátyásnak az azok nevét
tartalmazó listákat, akik népszavazást kívánnak a következő
kérdésekben:

    Oszlassák-e fel a munkásőrséget;

    Vonuljon-e ki a párt a munkahelyekről;

    Számoljon-e el volt vagyonával az MSZMP, és hogy

    a köztársasági elnököt a parlament után válasszák-e?

    A százezer aláírás a papírforma szerint egyértelmű határozatot
követel, a parlament elnökének ki kell írnia a népszavazást. De mert
a paragrafusokon itt is van kibújó és lyuk, Tölgyessy Pétert
kérdeztem, hogy milyen lehetőségekkel számol?

    - Két dolog lehet. Az egyik az MSZP - régi MSZMP-s hagyományokat
követve - állampárt módjára megpróbálja ezt a hatalmas nép-
kezdeményt belefojtani a bürokrácia mocsarába. Elkezdi
hitelesítgetni az újabb aláírásokat és elkezdi húzni az időt.

    - Jogi lehetőség van erre?

    - Van jogi lehetőség erre. Tulajdonképpen két hónap múlva kell
feltétlenül dönteni ebben a dologban és hát két hónapon belül van
elnökválasztás. Tehát a jogi lehetőség meg van erre.

    A másik lehetőség az, hogy az MSZP végre igazolja azt, hogy egy
megújult párt. Tudomásul veszi, hogy 150 ezernyi aláírásban egészen
bizonyosan van százezer hiteles aláírás és nem az elnökválasztást
írják ki, hanem a népszavazást. És ha akarják - mondván, hogy drága
dolog a népszavazás - akkor a címer ügyében való népszavazással ezt
összekötik. Köztudomású, az elnökválasztást akarták ezzel a
népszavazással összekötni. Tehát ha valóban demokratikus párt az
MSZP, akkor nem tehet szerintem mást. (folyt.)


1989. október 16., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Az SZDSZ aláírásgyűjtési akciója - 1. folyt.

- A képviselőkre egy nagy erkölcsi nyomás is nehezedik, hogyha
jól értem, hiszen még ha van is jogi lehetőség arra, hogy kijátsszák
ezeket az összes húzási lehetőségeket, akkor is ők tudják, hogy itt
van a parlament elnökének hivatalában százezer aláírás, amely
jogosít a népszavazásra és akkor ők most a nép feje felett
döntenének, ha úgy határoznának, hogy mégiscsak (...) a köztársasági
elnökválasztásban.

    - Igen, ez a harmadik lehetőség, hogy a képviselők tudatában
lesznek a történelmi felelősségüknek és nem írnak ki egy nem szabad
elnökválasztást. És az vitathatatlan, hogy a mai magyar körülmények
között ilyen rövid, némi túlzással puccsszerű elnökválasztás nem
lesz szabad választás.

    Tehát a pártok esélyegyenlősége távolról sem biztosított, hiszen
tudvalévő 25-ike nagyon közel van, különösen akkor, ha a kampány
november 1-én kezdődik. Ez nem lesz szabad választás és lehet, hogy
a magyar parlament vállalja ezt a történelmi felelősséget, hogy nem
fogja kiírni ezt a nem szabad elnökválasztást. És akkor a dolog
megoldódik. Lesz népszavazás és akkor eldől. Tényleg legitim módon,
hogy mit kell most tenni. Legfontosabb teendő az, hogy válasszunk
magunknak elnököt, egy (...) vezetőt, aki majd minden gondunkat
megoldja, vagy pedig szabad választásokon válasszunk magunknak egy
szabad parlamentet, ahol az okos népnek a küldöttei 374-en fognak
dönteni az ország sorsáról. Mindenesetre én jobban bízom 374
emberben, mint egyben. +++


1989. október 16., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD