|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Japánban fókuszban a magyar belpolitikai helyzet (1. rész)
|
Tróm András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 15. vasárnap (MTI-tud) - A japán tömegtájékoztatásban a hét végén a magyar politikusokkal készített interjúk domináltak. Az NHK állami televíziótársaság 24 órás, az egész szigetországban műholdon át sugárzott csatornáján szombaton este Nyers Rezsővel készített exkluzív interjút közölték. A Magyar Szocialista Párt elnöke nyilatkozatának elején hangsúlyozta: az, hogy a párt kongresszusán kompromisszumok születtek, nem jelenti azt, hogy az egész kongresszus kompromisszum volt. Csak személyi kérdésekben születtek rövid távú kompromisszumok, amelyek a következő kongresszusig érvényesek.
Az új párttól azt várják, hogy olyanná alakul, amelyhez a volt párt tagságának a fele, esetleg kétharmada csatlakozhat - erre számít a párttagság, a széles tömegek pedig azt várják, hogy ne csak a társadalom szűk rétegét, hanem az egész népet képviselje az MSZP. Ennek a pártnak ki kell harcolnia a kormánytól a nép javát szolgáló lépések megtételét, mivel a jövőben a párt megszűnik kormányzó és állampárt lenni - mondotta. A nemzetközi helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország kelet-közép-európai ország. Ez a geopolitikai adottság magával vonja annak politikai következményeit. A Kelet és Nyugat közötti közeledés időszkában Magyarország a jövőben összekötő híddá szeretne válni, az egyének, eszmék, kulturális értékek, anyagi javak és a tőke áramlása szempontjából egyaránt. Ez a hídszerep a továbbiakban kiterjedhet Ázsiára és Amerikára is - mondotta. Az MSZP elnöke a Varsói Szerződés pontosabbá tételének és kiegészítésének a fontosságára is rámutatott, a szuverenitás, az önvédelemhez való jog és az önállóság biztosítása érdekében. A Japánnal való együttműködésről Nyers Rezső elmondta, hogy attól a japán technológia és tőke exportját, valamint a menedzseri ismeretek átadását várjuk. Érzékeltette, hogy a jövőben nőni fog hazánk behozatala a távol-keleti országból, amit az ugyanilyen arányú magyar kivitel-növekedés kell, hogy kísérjen. Ugyanakkor felszólított arra is, hogy Japán ne maradjon le a Nyugat mögött a Lengyelországnak és hazánknak nyújtandó segélyeket illetően. (folyt.)
1989. október 15., vasárnap 11:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Japánban fókuszban a magyar belpolitikai helyzet (2.rész)
|
,,Szenzáció,, címmel sugárzott 50 perces műsort szombaton este csúcsidőben a TBS japán TV-társaság hazánkról. Az élő adásban helyszini közvetítést adtak - műholdon keresztül - a soproni határszakaszról. Torigoe tudósító részletesen ismertetette a ,,vasfüggöny,, eltávolításának történetét és következményeit. Ezt követően a műsorban sugározták a Pozsgay Imrével az MSZP kongresszusa után készített interjút. A párt elnökségi tagja, köztársasági elnökjelölt nyilatkozatában kifejtette, hogy az elmúlt negyven év kísérlete szándéka szerint ugyan szocializmus volt, de eredményében nem tekinthető annak, mivel diktatúrára épült. Arra a kérdésre, hogy most milyen társadalmat akarnak Magyarországon építeni, Pozsgay Imre kijelentette: ,,Nem akarunk semmit sem építeni. Egy jogállamot akarunk létrehozni, a diktatúrával szemben.,, Azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi társadalmi-politikai törekvéseket nem lehet úgy értelmezni, hogy hazánk eltávolodik a szocializmustól, ,,mivel Magyarországon nem volt szocializmus.,, - így nincs mitől elfordulni - mondotta. Az államminiszter a KGST-re vonatkozó kérdésre egyértelműen leszögezte: Magyarországon működőképes gazdaságot akarunk kialakítani, ahol a tőkének és a termelés összes tényezőjének szerepe van. A KGST országokkal gazdasági sorsközösségben élünk, tehát nem akarunk szakítani velük. Inkább arra gondolunk, hogy egyfajta valóságos integráció felé mozduljon el a szervezet. A jelenlegi KGST-t nem lehet annak tekinteni, mivel az nem más bürokratikus koordinációnál. A Varsói Szerződéssel komolyan foglalkozunk Magyarországon, és ezzel összefüggésben egy olyan európai világon gondolkodunk, amely fölöslegessé teszi a két katonai tömböt - nyilatkozta Pozsgay Imre a japán televízió társaságnak. Ugyanebben a műsorban szólaltatta meg a riporter Kósa Ferencet is. Az MSZP elnökségi tagja Pozsgay Imre gondolataival összecsengő és azt kiegészítő interjújában a TBS-nek a következő nyilatkozatot adta: (folyt.)
1989. október 15., vasárnap 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Japánban fókuszban a magyar belpolitikai helyzet (3.rész)
|
,,Mi azt mondjuk, hogy a szocializmus és a diktatúra egymást kizáró fogalmak. Ugyanakkor azt is állítjuk, hogy a szocializmus és a demokrácia egymás nélkül nem léteznek. Mindebből az is következik, hogy az elmúlt 40 vagy 70 év úgynevezett szocializmus-kísérleteit mi nem tekintjük a szocializmus érvényes kísérleteinek. Ez talán nagyon furcsán hangzik, de mi őszintén és becsületesen azt gondoljuk, hogy az első lépést akarjuk megtenni egy igazi, valóságos, demokratikus szocialista irányba. Belátjuk, hogy a sztálini típusú diktatorikus berendezkedés gazdaságilag életképtelen és folytathatatlan. Rengeteg dolog van, amit a kapitalizmustól meg kell tanulnunk, de nem mondhatnánk, hogy kapitalizmust akarunk. Mi valami szebbet, valami jobbat akarunk a kapitalizmusnál is és a sztálinizmusnál is,, - nyilatkozta a TBS TV-társaságnak Kósa Ferenc. A Mainicsi Simbun című japán lap vasárnap terjedelmes interjút közölt Rajk Lászlóval, a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségi tagjával. A 40 éves politikus elmondása alapján ismertette a cikk a Rajk-család meghurcolását, Rajk László tragikus sorsát és az ifjabb Rajk életútját, beleértve hosszú évekig üldözött politikai tevékenységét. Rajk László interjújában kifejtette, hogy az ellenforradalom átértékelése, Nagy Imre rehabilitálása azt mutatja, hogy Magyarország végre olyan lehetőséghez jutott, amellyel ,,normális,, országgá válhat. A Kelet-Európában először sorra kerülő jövő évi választásokat Rajk László halálának a megtorló hadjárataként fogja fel az ifjabb Rajk. A választásokon szerinte az SZDSZ-nek mindenképpen győznie kell. A szavazatok 20 százalékát szeretné a párttá szerveződött ellenzéki társaság megszerezni. Rajk László ennek eredményeként kíván bekerülni a koalíciós kormányba, hogy a magyar szabadság és demokrácia ügyét saját kezűleg formálhassa. Amennyiben abba a kommunisták is bejutnak, akkor ahhoz az SZDSZ nem kíván csatlakozni - idézi a Mainicsi Simbun Rajk Lászlót, aki a japán lap szerint azt is kijelentette, hogy a kommunistákat abszolút ellenségnek tekinti, képviselői megbizatást szeretne elérni, hogy édesanyja végakaratát teljesíthesse. Özvegy Rajk Lászlóné ugyanis halála előtt azt üzente fiának: ,,Múld felül apádat,,. +++
1989. október 15., vasárnap 11:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|