|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Times of India - Magyarország (1.rész)
|
Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. október 14. szombat (MTI-tud) - A ,,kapitalizmusba való békés átmenet,, magyarországi változatának jellegzetességeiről, ígéreteiről és veszélyeiről két elemző cikket is közölt szombati számában a Times of India című tekintélyes indiai napilap.
A szerkesztőségi cikkek oldalán megjelent kommentár szerzőjének kiindulópontja a lengyel és a magyar politikai átalakulás összevetése. A két fejlődésmenet közötti döntő különbséget abban látja, hogy míg a jelenlegi lengyelországi állapotok az uralkodó bürokrácia és egy rendkívül széles tömegbázissal biró munkásmozgalom társadalmi-politikai kompromisszumának termékei, addig Magyarországon a ,,piaci szocializmus,, irányába tett lépések meggátolták a Szolidaritáshoz hasonló tömegmozgalom kialakulását és megerősödését. Lengyelországban az egykori nem kommunista ellenzék a hatalom sáncain belülre kerülve kénytelen magára vállalni a válságmenedzseléssel járó felelősséget, s ezért ugyanazon áldozatok meghozatalára kell rábírnia a társadalmi bázisát alkotó rétegeket, amelyeket már a kommunista bürokrácia is el akart fogadtatni velük, csak éppen nem tudott. A lengyel kísérlet döntően e tényező miatt lényegesen törékenyebb és bizonytalanabb, mint a magyar. Magyarországon a politikai erőviszonyok jóval bonyolultabbak és kuszábbak, de a fejlődésmenet iránya sokkal világosabb - vélekedik a szerző. A magyar kísérlet egyik legszembeötlőbb vonásának éppen azt tartja, hogy a politikai pluralizmus és a demokratikus szabadságjogok érvényre juttatása felé vezető folyamat már a nyolcvanas évek derekától viszonylag pontosan nyomon követhető útvonalon haladt. Az ország gazdasági jövője ezzel szemben cseppet sem derűs - állapítja meg. Vázolja a tulajdonviszonyokról és a reprivatizálásról folyó vitákat, az SZDSZ-nek a ,,kommunális tulajdonról,, kialakított elképzeléseit, a külföldi tőke becsalogatásának nehézségeit, utal a ,,piaci szocializmusról,, a ,,társadalmi piacra,, való áttéréshez fűzött reményekre. Következtetése szerint a mostani feltételek között inkább az óhajokhoz, semmint a realitásokhoz áll közel az a várakozás, hogy a gazdaság átalakításával Magyarországon sikerül a szociáldemokrata irányítás alatt lévő nyugat-európai országokéhoz hasonló jólétet teremteni. (folyt.)
1989. október 14., szombat 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|