|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben.
Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között, s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács döntéseit felülvizsgálni és megvétózni. A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni. Csalótzky György, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa, politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni választókerületek száma a jelenlegihez képest jelentősen csökken, s teljes mértékben átalakul a választási szervek rendszere. A fő törekvést abban jelölte meg, hogy minél tisztább, demokratikus, az esetleges szabálytalanságoktól mentes választási rendszer épüljön fel, amelyben valóban hisznek a választópolgárok. A bizottsági ülésen az Ellenzéki Kerekasztalnál helyet foglaló szervezetek képviseletében Boross Imre rámutatott: politikai válságot idézne elő, ha az országgyűlés nem fogadná el, vagy lényegesen módosítaná a most beterjesztendő sarkalatos törvényeket. Szerinte az ellenzék egy része ,,hatalmas támadást,, indítana, miként azt máris teszi a megállapodást aláíró hat szervezet ellen. Az esetleges módosítások, még ha jóindulatúak is, könnyedén kiforgathatók. A listás szavazás arányaiban nem talált semmi kivetnivalót, hiszen az ily módon megválasztott képviselő ugyanúgy felelősséggel tartozik választóinak, mint az, aki egyéni jelöltként indult. A Magyar Szocialista Párt képviselője, Szilvásy György nem fogalmazott ilyen élesen, de egyetértett: jó lenne, ha a törvénytervezetek nem sokban változnának. Az egyéni és a listás választás arányát tartotta a törvénytervezet ,,legsérülékenyebb,, elemének. Egyébiránt szükségesnek tartotta, hogy minél előbb megmérettessenek a politikai szervezetek. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban e lépést a kerekasztal-megállapodásokban foglaltakkal ellentétesnek tartotta, amennyiben az SZDSZ összegyűjti a szükséges aláírásokat, s azt benyújtja az Országgyűlésnek, új helyzet áll elő, amely veszélyezteti az eddig elért eredményeket, s újra kezdődhet a vita. Kérdésekre válaszolva Bogdán Tibor szólt arról, hogy a pártok külföldi támogatásában nincs semmi kivetnivaló. Ennek valamifajta korlátozása nem vezetne semmire, hiszen betartását nem lehet ellenőrizni, mert magánszemélyek minden további nélkül befizethetnek a pártkasszába. Elmondta azt is, hogy a 25 százalékos költségvetési támogatás az Országgyűlésben képviselt pártokat illetné meg. A vitát követően a bizottság képviselői indítványokkal foglalkozott. A testület úgy döntött, hogy továbbra is támogatja Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) azon javaslatát, hogy a kerepestarcsai BM tartalékostiszt-képző iskolát oktatási célokra hasznosítsák. A megerősítésre azért volt szükség, mert a Belügyminisztérium menekülttábort kíván ott létesíteni, jóllehet Pest megyében három üdülőt is felajánlottak erre a célra. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
A megüresedett - szovjet katonák által egykor használt - laktanyák ügyében a testület úgy foglalt állást, hogy ha ezeket a laktanyákat a város építette, s később jutott a HM birtokába, ott az eredeti állapotot kell helyreállítani. A Honvédelmi Minisztérium által épített laktanyák ügyében a bizottság nem ellenzi térítésmentes átadásukat, s a térítéses megoldástól sem zárkóznak el. Az ülésen a Honvédelmi Minisztérium illetékese bejelentette: a Magyar Néphadsereg egyoldalú csapatcsökkentése kapcsán december végére, január elejére válik véglegessé, hogy mely laktanyákból költöznek ki a katonák. A bizottság végezetül támogatásáról biztosította Király Zoltán javaslatát, amelyet az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonásáról terjesztett elő az elmúlt ülésszakon. A Csongrád megyei képviselő elmondta, hogy az elképzeléseit tartalmazó dokumentumot eljuttatja a helsinki záróokmányt aláíró államok kormányaihoz. A bizottság Sebők János (Veszprém megye) indítványára úgy határozott, hogy napirendre tűzi a kifejezetten katonai jellegű szerződések felülvizsgálatát. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|