Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)

1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben.

Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi
képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos
lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi
törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az
elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi
vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben
is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az
alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az
elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők
külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács
döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés
jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi
bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között,
s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács
döntéseit felülvizsgálni és megvétózni.

    A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium
főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán
hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az
alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban
nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek
azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok
gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva
rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege
miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az
egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni.

    Csalótzky György, a Belügyminisztérium
főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa,
politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű.
Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta
kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék
szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.)


1989. október 12., csütörtök 17:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni választókerületek
száma a jelenlegihez képest jelentősen csökken, s teljes mértékben
átalakul a választási szervek rendszere. A fő törekvést abban
jelölte meg, hogy minél tisztább, demokratikus, az esetleges
szabálytalanságoktól mentes választási rendszer épüljön fel,
amelyben valóban hisznek a választópolgárok.

    A bizottsági ülésen az Ellenzéki Kerekasztalnál helyet foglaló
szervezetek képviseletében Boross Imre rámutatott: politikai
válságot idézne elő, ha az országgyűlés nem fogadná el, vagy
lényegesen módosítaná a most beterjesztendő sarkalatos törvényeket.
Szerinte az ellenzék egy része ,,hatalmas támadást,, indítana,
miként azt máris teszi a megállapodást aláíró hat szervezet ellen.
Az esetleges módosítások, még ha jóindulatúak is, könnyedén
kiforgathatók. A listás szavazás arányaiban nem talált semmi
kivetnivalót, hiszen az ily módon megválasztott képviselő ugyanúgy
felelősséggel tartozik választóinak, mint az, aki egyéni jelöltként
indult. A Magyar Szocialista Párt képviselője, Szilvásy György nem
fogalmazott ilyen élesen, de egyetértett: jó lenne, ha a
törvénytervezetek nem sokban változnának. Az egyéni és a listás
választás arányát tartotta a törvénytervezet ,,legsérülékenyebb,,
elemének. Egyébiránt szükségesnek tartotta, hogy minél előbb
megmérettessenek a politikai szervezetek. Az SZDSZ aláírásgyűjtő
akciójával kapcsolatban e lépést a kerekasztal-megállapodásokban
foglaltakkal ellentétesnek tartotta, amennyiben az SZDSZ összegyűjti
a szükséges aláírásokat, s azt benyújtja az Országgyűlésnek, új
helyzet áll elő, amely veszélyezteti az eddig elért eredményeket, s
újra kezdődhet a vita.

    Kérdésekre válaszolva Bogdán Tibor szólt arról, hogy a pártok
külföldi támogatásában nincs semmi kivetnivaló. Ennek valamifajta
korlátozása nem vezetne semmire, hiszen betartását nem lehet
ellenőrizni, mert magánszemélyek minden további nélkül befizethetnek
a pártkasszába. Elmondta azt is, hogy a 25 százalékos költségvetési
támogatás az Országgyűlésben képviselt pártokat illetné meg.

    A vitát követően a bizottság képviselői indítványokkal
foglalkozott. A testület úgy döntött, hogy továbbra is támogatja
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) azon javaslatát, hogy a
kerepestarcsai BM tartalékostiszt-képző iskolát oktatási célokra
hasznosítsák. A megerősítésre azért volt szükség, mert a
Belügyminisztérium menekülttábort kíván ott létesíteni, jóllehet
Pest megyében három üdülőt is felajánlottak erre a célra.
(folyt.köv.)


1989. október 12., csütörtök 17:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (3. rész)

A megüresedett - szovjet katonák által egykor használt - laktanyák
ügyében a testület úgy foglalt állást, hogy ha ezeket a laktanyákat
a város építette, s később jutott a HM birtokába, ott az eredeti
állapotot kell helyreállítani.

    A Honvédelmi Minisztérium által épített laktanyák ügyében a
bizottság nem ellenzi térítésmentes átadásukat, s a térítéses
megoldástól sem zárkóznak el. Az ülésen a Honvédelmi Minisztérium
illetékese bejelentette: a Magyar Néphadsereg egyoldalú
csapatcsökkentése kapcsán december végére, január elejére válik
véglegessé, hogy mely laktanyákból költöznek ki a katonák.

    A bizottság végezetül támogatásáról biztosította Király Zoltán
javaslatát, amelyet az Európában állomásozó idegen csapatok teljes
kivonásáról terjesztett elő az elmúlt ülésszakon. A Csongrád megyei
képviselő elmondta, hogy az elképzeléseit tartalmazó dokumentumot
eljuttatja a helsinki záróokmányt aláíró államok kormányaihoz.

    A bizottság Sebők János (Veszprém megye) indítványára úgy
határozott, hogy napirendre tűzi a kifejezetten katonai jellegű
szerződések felülvizsgálatát. (MTI)


1989. október 12., csütörtök 17:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD