|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Munkásőrség jövőjéről
|
1989. október 12., csütörtök - A kormány - mint ismeretes - még júniusban tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy készítsen javaslatot a Munkásőrség jövőjéről. A Minisztertanács eredetileg decemberben tervezte megtárgyalni a testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a Munkásőrségről. A kormány várhatóan jövő hétfőn tárgyalja meg a tárcaközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a bizottság vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: az elgondolás szerint a reguláris erő kiegészülne egy önkéntes területvédelmi testülettel. Ez - a tervek szerint - békeidőben elemi csapások esetén vehető igénybe, s olyan kiképzést kap, mint a tartalékos katonák. Fegyverzetüket, felszerelésüket a hadsereg raktáraiban helyeznék el, s ezeket csak gyakorlatok esetén adnák ki.
Arra a kérdésre, hogy az önkéntes testület tagozódása a hadsereg kötelékébe nem mond-e ellent a létszámcsökkentési folyamatnak, Kárpáti Ferenc hangsúlyozta, hogy erről nincs szó, sőt ez éppen a haderőcsökkentéssel van összefüggésben. A létszámcsökkentésen ugyanis mindenek előtt azokat a reguláris erőket értik, amelyeket a költségvetésnek kell fenntartania. Az önkéntes testület létrehozásával tovább csökkenhet a reguláris erő létszáma, s így a hadsereg költségvetése is kisebb lehet. Elmondta, hogy az új, önkéntes testület elnevezésére több javaslat is a kormány elé kerül. Ezek között szerepel: a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőrség és az önkéntes védelmi erő elnevezés is. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|