|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Kerekasztal - 8. folyt.
|
Jó volna, ha az új párt vezetői ezzel szembenéznének. Az ellenzék a maga részéről nem fogja - reményeink szerint - megtenni azt a szívességet, hogy azt mondja, beérjük azzal a vagyonrész- visszaadással, amelyre most nektek, illetve az új pártnak nincsen szüksége. Remélem, hogy ezt nem teszik meg, ugyanolyan jogi alapon. Ugyanolyan jogi és elvi alapon követeljük azt a részét is a párt vagyonának - mármint annak a visszaadását az állam tulajdonába -, amelyre állítólag egyébiránt szükségük van. Ezzel kapcsolatosan csak annyit szeretnék még elmondani: nagyon örülük, hogy Ágh Attila ezeket az ügyeket, s a belső párt struktúráját onnan, Budapestről világosnak látja és áttekinthetőnek ítéli meg, de én úgy gondolom, a párt kongresszusán több olyan döntés és határozat is született, amely nem igazából az egyértelműségre utal. Ilyen az a szignálás, tehát az átlépés az új pártba, illetve a megújítása a párttagságnak, vagy folyamatosan tartása; nem is tudom, hogyan fogalmazzam ezt a sajátosan félmagyar megoldást: új párt, nem új párt, új tagság, nem új tagság, vagy hogy van ez. Ugyanígy a munkásőrség ügyében hozott, illetve nem hozott döntés, a munkahelyről történő kivonulás visszautasítása. És jó néhány olyan döntés született, amiben nem egészen világosan tűnik ki, hogy a párton belül melyik - állítólag - jól átlátható platform milyen álláspontot képvisel. Visszautalva még Ágh Attilának az előző megjegyzésére, még azért azt elmondanám: nem kell annyira elragadtatnunk magunkat a tekintetben, hogy a párt előbbre lépett egy lépéssel a belső frakciós összetételének az átláthatóvá tételében, s az ellenzéki pártok állítólag - mint Ágh Attila mondja - még ebben az ügyben hátrébb járnak. Én ezt nem így látom. A Fideszen belül ez például egyáltalán nem így van, ez ténykérdés is. (folyt.)
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|