|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kis János interjúja a Liberationnak
|
----------------------------------- Washington, 1989. október 11. (Amerika Hangja) - Európai szerkesztőségünkből Pongrácz Eszter munkatársunk azt az interjút ismerteti, amit Kis János magyar filozófus adott egy párizsi lapnak: - Kis János magyar filozófus már akkor vezető szerepet töltött be a demokratikus ellenzék mozgalmában, amikor Kádár János rezsimje többé-kevésbé brutális eszközöket alkalmazott - dialógus helyett - a rendszer bírálóival szemben. Kis János ma a Szabad Demokraták Szövetségének vezéregyénisége. A Liberation nevű párizsi újság munkatársa interjút készített vele, amely most jelent meg a lapban. A francia újságíró bevezetőben utalt arra, hogy a magyar ellenzék egy része a jelek szerint bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János? A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá. A francia újságíró további kérdésére Kis János kifejtette: az elkövetkező esztendőkben a készülőben lévő parlamenti rendszer gyenge lesz, éspedig több okból. Először is a lakosság visszafogottan viszonyul majd a parlamenti kormányzathoz. Azonkívül a gazdasági válság el fog mélyülni, és népszerűtlen rendszabályokra lesz szükség. Ha a köztársaság elnöke erős, akkor komoly veszélye áll fenn annak, hogy belesodródunk egy praktikus elnöki diktatúrába. (folyt.)
1989. október 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|