 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
MSZP - berlini beszámolók (2.rész)
|
Még nem lehet tudni, hogy az MSZMP egykori 700 000 tagjából
mennyien fognak csatlakozni az új párthoz. Ebből pedig
következmények származnak arra vonatkozóan is, milyen hatékonyan tud
fellépni az MSZP a parlamentben - írja az ADN budapesti tudósítója.
Mindvégig heves összecsapások, viták jellemezték a
fordulópontnak nevezett kongresszust - állapítja meg a Neues
Deutschland tudósítója, Franz Helling, szót ejtve a vitákban fontos
szerepet játszó platformokról. Külön kiemeli a pártok munkahelyi t
evékenységéről folyt vitát, amely végül is az engedélyezés mellett
kardoskodók nagyarányú győzelmével végződött.
Helling a továbbiakban kitér a kongresszus több döntésére, így a
munkásőrséggel kapcsolatos állásfoglalásra, a pártvagyon egy
részének átengedésére, valamint arra, hogy a küldöttek október
23-ikát ,,az 1956-os népfölkelés kitörésére való emlékezés és a
nemzeti megbékélés napjává,, nyilvánították. Ugyanakkor - mutat rá a
tudósító - számos olyan kérdés megválaszolatlan maradt, amelyeknek
megvitatása voltaképpen a kongresszus feladata lett volna.
Helling a legfontosabb kérdésnek tartja azt, miképp viszonyul a
mintegy 700 000 MSZMP-tag az új párthoz. További kérdések: vajon a
magántőke mozgósításával gondoltak-e az illetékesek az ebből adódó
szociális problémákra? Kovács Illés munkás-küldött szavait idézve a
tudósító azt írja: ,,Az új pártnak vállalnia kell a múlt politikai
örökséget, képviselnie kell a dolgozók érdekeit anélkül, hogy azok
feje fölött hozna döntéseket.,,
Végezetül Helling az ADN-tudósítójával csaknem azonos
fordulatokat használva beszámol Grósz Károly és Berecz János
nyilatkozatairól. +++
1989. október 11., szerda 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|