 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZP kongresszus - hétfői munkanap (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kivánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületeinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állitják össze a vezető posztokra jelöltek listáját.
A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a
munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy
megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a
szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is
örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány
hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne
ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne
határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők
maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy
szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a
kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a
pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja
megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az
önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve
a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról
is, hogy - egy indítvánnyal ellentétben - nem térnek vissza arra:
mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az
Országgyülésnek az MSZP. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 11:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|