|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ autóskonvoj - Gyűlés Szolnokon
|
1989. október 7., szombat - A Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő autóskonvoja érkezett szombaton délután Szolnokra, amelynek résztvevői az SZDSZ Szolnok megyei csoportjának tagjaival gyűlést tartottak a város Zagyvaparti Lakótelepének szomszédságában. A nemzeti zászlókkal, SZDSZ-jelképekkel és -feliratokkal felszerelt 60 gépkocsi - rendőri biztosítással - reggel nyolc órakor indult Budapestről a Jurta Színház elől, majd útjuk során Vecsésen, Monoron, Albertirsán, Ceglédenbercelen és Cegléden álltak meg, hogy híveket toborozzanak meghirdetett akciójukhoz. Ennek célja, hogy elnyerjék az emberek kézjeggyel hitelesített segítségét népszavazási kezdeményezésükhöz. Az SZDSZ négy pontban jelölte meg, mihez kéri a lakosság egyetértését. Követelésükben szerepel, hogy oszlassák fel a Munkásőrséget, az MSZMP számoljon el vagyonával, az MSZMP-szervezetek vonuljanak ki a munkahelyekről, s, hogy köztársasági elnököt csak az első szabad választások után válasszanak.
Az SZDSZ-gyűlés szónokai - Gadó György, Mészáros István, Kőszeg Ferenc és Tamás Gáspár Miklós - választási programjuk ismertetése mellett elsősorban a mostani aláírásgyűjtő kampányuk indokait ismertették. Mint kifejtették, a politikai egyeztető tárgyalásokra azért ültek le az asztalhoz, hogy az első szabad és demokratikus választásokhoz vezető útról tárgyaljának az ellenzéki kerekasztal tagjaként az MSZMP-vel. A tárgyalások hoztak is eredményt, ám az SZDSZ nem vállalhatta, hogy aláírja a megállapodást, mivel az szabad kezet ad az MSZMP által irányított parlamentnek eldönteni néhány olyan kardinális kérdést, amelytől a társadalom jövője függ. Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy a Munkásőrségről, az MSZMP vagyonáról illetve annak elszámoltatásáról, a munkahelyen való politizálásról népszavazással kell dönteni. Ide tartozik a köztársaságielnök-választás időzítése is, mivel a jelenlegi verzióban az MSZMP jogtalan előnyt élvez a többi párttal szemben. A tervek szerint százezer aláírást kívánnak összegyűjteni. Mint az MTI tudósítójának elmondták, eddig körülbelül húszezer aláírás van már az SZDSZ birtokában, s a szombati akció során mintegy háromezerrel gyarapodott a népszavazást követelő lista. (MTI)
1989. október 7., szombat 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|