 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nagygyűlés Tatabányán
|
1989. október 7., szombat - A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége nagygyűlést rendezett szombaton Tatabányán, a közművelődés háza előtti téren. A rendezvényen mintegy kétszázan vettek részt.
Molnár János, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
tatabányai régiójának nevében nyitotta meg a nagygyűlést. Mint
elmondotta, az a vád érte a munkásságot, hogy a hallgatag többséget
alkotja, de ez ma már nem felel meg a valóságnak. Azt az osztályt,
amely sorra alakítja meg önálló érdekvédelmi szervezeteit és
véleményt mond, nem lehet passzivitással vádolni. Kifejtette, hogy a
jelenlegi vezetők töredéke is elég lenne a jó munka
megszervezéséhez, épp ezért nem a munkásokat kell tömegesen
elbocsátani, hanem azokat kell távozásra bírni, akik a jelenlegi
nehéz helyzetbe juttatták az országot.
Takács András, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
szóvivője beszédében azt szorgalmazta, hogy az üzemekben mielőbb
alakítsák meg a munkástanácsokat, de oly módon, hogy ruházzák fel
őket tulajdonosi jogkörrel, hogy mind a vezetők megválasztásába,
mind a gazdasági döntésekbe beleszólásuk lehessen. Debreczeni József
kecskeméti ellenzéki országgyűlési képviselő szerint erkölcsi,
gazdasági és politikai értelemben is csődbe jutott az ország, most
azonban még nagy lehetőség nyílik egy demokratikus Magyarország
megteremtéséhez. Ehhez mindenkinek erkölcsi kötelessége erejéhez
mérten és pártállására való tekintet nélkül hozzájárulni - mondotta.
Keményebb hangot ütött meg a következő szónok, Demszky Gábor, az
SZDSZ szóvivője, aki elmondotta, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége
aláírási akciót kezdeményezett annak megszavaztatására, hogy mi
legyen a pártvagyonnal, a Munkásőrséggel és kivonuljon-e az MSZMP a
munkahelyekről, miután ezekben az alapvető kérdésekben a nemzeti
kerekasztal megbeszéléseken nem született egyezség. Néhány nap alatt
20 ezer aláírást gyűjtöttek össze és 50 ezer szükséges ahhoz, hogy a
Parlament döntsön arról, kiírják-e a népszavazást. (MTI)
1989. október 7., szombat 14:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|