|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (1. rész)
|
1989. október 5., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt néhány napon a fővárosban több mint tízezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazás kiírását kezdeményezzék a háromoldalú tárgyalásokon konszenzus nélkül maradt kérdésekről, s vidéken is nagyjából ugyanennyi aláírás gyűlt össze eddig - közölték az SZDSZ képviselői a budapesti Lukács cukrászdában rendezett csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójukon.
A szabad demokraták szükségesnek tartják, hogy népszavazás döntsön azokban a kérdésekben - Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?; Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?; Feloszlassák-e a Munkásőrséget? -, amelyekben a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP semmiféle engedményre nem mutatott hajlandóságot. Az SZDSZ szerint ez a tárgyalási magatartás előrevetíti a veszélyt, hogy a kialkudott átmenet nem valódi demokráciához fog vezetni, hanem olyan rendszerhez, amelyben az Országgyűlés szuverenitását az állampárt parlamenten kívüli hatalmi pozíciói ellensúlyozzák. Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője ehhez hozzáfűzte, hogy aláírásokat gyűjt a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is. Ezek a szervezetek az SZDSZ-hez hasonlóan az említett kérdésekben megfogalmazott fenntartásaik miatt nem írták alá a hároldalú tárgyalásokon született megállapodást. Elmondta, hogy a népszavazás kiírását akkor fogják kérni, amikor eljutnak a százezredik aláíráshoz. Pető Iván a továbbiakban a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás további sorsáról szólt. Kifejtette: függetlenül attól, hogy az SZDSZ nem írta alá a dokumentumot, elég sok probléma van a megállapodás következményeivel. Ezek közé tartozik a köztársasági elnök ügye. A szabad demokraták szerint e kérdésben tulajdonképpen biankó-megállapodás született, hiszen semmilyen részletes szabályozás nem szerepelt a dokumentumban arról, hogy milyen feltételek között kell a köztársasági elnököt megválasztani. A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy majdhogynem puccsszerűen fogják ezt a választást lebonyolítani. Erre utal, hogy a jelölteknek 50 ezer ajánló aláírást kell gyűjteniük gyakorlatilag két hét alatt - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|