|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Kongresszusi előzetes - 1. folyt.
|
Még hozzátenném, hogy ma elmentünk a Munkásőrség Országos Parancsnokságára, ahol rendkívüli módon együttműködtek velünk az ottani dolgozók. Interjút készítettünk például a szóvivővel, lefilmeztük a munkásőröket is, ahogy gyakorlatoznak. Ami még érdekes persze, a tévé is bejelentette, hogy a kormány leváltotta Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát. Utódot nem neveztek ki. Nagyon úgy néz ki, hogyha a reformerek most győznek a kongresszuson, akkor a munkásőrség valamilyen radikális változáson megy keresztül, talán meg is szűnik. - Sikerült már találkoznod a politikai élet képviselői közül valakivel? - Igen. Ma két nagyon ellentétes benyomást keltő interjúnk volt. Kora délután Rinászky Róberttal, a Marxista Egységplatform egyik vezetőjével beszélgettünk. Később pedig Pozsgay Imre államminiszterrel volt egy interjúnk. Mit mondjak? Az én benyomásom az volt, hogy ez például olyan, mintha időben inkább, mint térben utaztunk volna 30 évet vissza a múltba mondjuk Ribánszky Róberttal és a jelenből a jelenbe Pozsgay Imrével. - Véleményed szerint hogyan ítélik meg a reformisták kilátásait a pártkongresszust megelőzően? Itt most gondolok a lakosságra. Milyen benyomást szereztél az emberek között, akikkel beszélgettél? - Nagyon vegyes benyomást. Nagyon bonyolult a helyzet, és én úgy látom, hogy ez az első alkalom tényleg, hogy nincs egy forgatókönyv előre megírva, ki nyer, ki győz, mert egyszerűen senki nem tudja. Ez a benyomásom, ezt mondta el mindenki, akivel beszélgettünk, Pozsgaytól kezdve Ribánszky Róberten keresztül. Tegnap Vári Lászlóra utaltam, a zalai pártvezetőre. Senki sem tudja pontosan, tulajdonképpen hányan valóban reformerek, hányan fundamentalisták, úgyhogy ezt a dolgot szerintem mi hétfőig nem fogjuk tudni eldönteni. A lakosság ugyanígy érez. Nagy a zűzavar. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|