|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (3. rész)
|
Az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett pedig hamarosan megalakul a nemzetiségi albizottság, amely szorosan együttműködik a Nemzetiségi Kollégiummal, valamint az operatív feladatokat ellátó Nemzetiségi Titkársággal. A parlamenti albizottság a határokon kívül élő magyarok ügyeivel, a velül való kapcsolattartás formáival kíván foglalkozni. Még egy személyi döntés született a kormányülésen: a Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Papp Sándort, a párizsi UNESCO képviselet tanácsosát rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezze ki. Mivel a Munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy semmiféle új fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. Bajnok Zsolt elmondta: a román hatóságok nem járultak hozzá ahhoz, hogy hivatalos magyar kormányzati delegáció vegyen részt október 6-án, az aradi megemlékezésen. Így a hivatalos képviseletet Magyarország bukaresti nagykövete látja el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valaki magánemberként ne utazhatna a helyszínre, s ne vehetne részt az emlékünnepségen. A magyar kormány egyébként október 6-án a Hősök terén és a Batthyány emlékmécsesnél képviselteti magát. Végül a kormány döntött arról, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak annak az 1985-ös törvényerejű rendeletnek a módosítását, amely a Magyar Gazdasági Kamaráról szól. A módosítás lényege, hogy lehetővé teszi a kamara számára önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek létrehozását. Ezek munkáját a kamara koordinálja. Ezután Bajnok Zsolt az újságírók kérdéseire válaszolt. Nemmel felelt arra a kérdésre, változik-e a kormány munkája az MSZMP hétvégén sorra kerülő kongresszusát követően. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|