|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (2. rész)
|
A tervkoordinációhoz három szinten - a kormányzatok, a tervhiatalok, valamint a vállalatok között - láttak hozzá a KGST-országokban. A tapasztalatok még kezdetiek, de annyi már látható, hogy a KGST-országok részéről a magyar szándékok és törekvések fogadtatása eltérő. A felkészülést és a nemzetközi tárgyalásokat az illetékes kormányzati szervek folytatják, s a kormány januárban ismét áttekinti az eredményeket. A kormány szerdai ülésén megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonáról készített pénzügyminiszteri jelentést, amely az Országgyűlés kezdeményezése nyomán készült. A pénzügyi szakembereknek komoly nehézségekkel kellett megküzdeniük, míg sikerült összegyűjteni a szükséges adatokat - mégpedig 1968-tól kezdődően - a társadalmi szervezetek vagyonáról. Ugyanis meglehetősen kusza, nehezen felkutatható, hozzáférhető adatokat kellett elemezniük. Végül is az elkészült jelentés csak közelítő képet nyújt a társadalmi szervezetek vagyoni helyzetéről. A tények azonban így is meglehetősen érdekesek. 1968-tól - a Munkásőrség esetében pedig 1974-től számolva - a működési, fenntartási költségek 47,4 milliárd forintot tettek ki. A társadalmi szervezetek vagyonának értéke 1988-ban 12 milliárd forintra rúgott. Ez nem tartalmazza a SZOT vagyonát, mivel a szakszervezetek csak olyan adatszolgáltatásra vállalkoztak, amely az általuk kezelt állami tulajdon, illetve állami vagyon adataira terjedt ki. A költségvetés az MSZMP működését az idén 869 millió forinttal, a Hazafias Népfrontot 314 millió forinttal, a Munkásőrséget 976 millió forinttal támogatja. Ez az elemzés - bár elképzelhető további kiegészítés, pontosítás - mindenképpen átlátható, áttekinthető képet nyújt a Parlamentnek e kérdéskörben. Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napirendjén. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 31-ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) A Minisztertanács miniszterhelyettessé nevezte ki Tabajdi Csabát, és megbízta a Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának vezetésével. Mint ismeretes, Tabajdi Csaba előzetesen az MSZMP a nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője volt. Bajnok Zsolt arról is beszámolt, hogy a Minisztertanács már korábban megalakította a Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek feladata, hogy a nemzetiségi szövetségek bevonásával közreműködjön a jogállamhoz méltó nemzetiségi politika kialakításában. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|